Fogy a gazdák türelme

A majd' ezer demonstráló az Orbán kormány agrárpolitikája, a földtörvény, az állami földbérlet-pályázatok elbírálása és a területalapú támogatások elvonása miatt emelték föl a szavukat. Szilágyi László ebesi gazda 900 kilós bikája nyugodtan majszolta az elé vetett takarmányt a keddi tüntetés zajában is. Gazdája, aki több tucatnyi társához hasonlóan egyetlen négyzetméter legelőt sem nyert a hortobágyi földbérlet pályázaton már nem volt ilyen békés hangulatban. Szerinte a meglévő állatállománynak kellene előnyt élvezni a csak ígéretben létező bizonytalanokkal szemben, nekik mégsem jutott legelő. Közölte, nem hagyják magukat, ha kell Brüsszelig is elmennek. Az esemény szónokai szinte kivétel nélkül arra figyelmeztettek, ha a hatalom nem változtat az eddigi gyakorlatán, a földtörvényen, az állami földbérlet-pályázatok elbírálásán és a közvetlen területalapú támogatás 1200 hektár fölötti részének elvonásán, a legtöbb agrártársaság kénytelen lesz leépíteni, vagy csökkenteni az állattartást és ez több ezer munkahely megszűnését jelenti. Erős Antal, zalai gazdálkodó, a tüntetés moderátora megjegyezte, húsz éve 35 ezer tiltakozó gazda volt a Kossuth téren. A mostani néhány száz demonstráló egyelőre csak a közvélemény és a kormány figyelmét szeretné felhívni a mezőgazdaságban kialakult helyzetre, de ha semmi nem változik, legközelebb többen lesznek.

Nagy Tamás, a a demonstrációt is szervező Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke arról beszélt, hogy a földforgalmi törvény és az agrártámogatások újraszabályozása jelentős gondokat okoz a gazdálkodóknak. A kormány téves úton jár, amit az is bizonyít, hogy az agrárágazat teljesítménye 1990-hez képest is 20 százalékkal csökkent. A negyedszázad alatt százezernyi munkahely, 8 millió disznó, 200 ezer tehén tűnt el a magyar mezőgazdaságból. A nyugati partnerekhez való felzárkózás helyett még a régióban is lemaradtunk – tette hozzá. Az eddigi intézkedéseknek csak politikai, szavazatszerzési okai vannak, miközben egy szűk körre korlátozták a földvásárlásra jogosultak körét. A MOSZ elnöke sokadszor is kifogásolta az egyeztetés hiányát, valamint azt, hogy a kötelező tagság ellenére az agrárkamara nem a gazdák mellé állt.

A borsodi gazdák képviseletében Mészáros Péter agrármérnök azt hangsúlyozta, hogy a megye 365 településéből 280 hátrányos helyzetűnek minősül. Az agrártársaságok kétharmada kedvezőtlen adottságú területeken dolgozik. Ma még jelentős az állattartás és a foglalkoztatás, de a kormányzati intézkedések miatt bedőlhet az állattenyésztés, tovább szegényednek a települések.

Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó szerint amennyiben a figyelemkeltő demonstráción ismertetett kiáltványban foglaltakat megfogadja a kormány, akkor tényleg lesz Magyarországon 6 millió sertés, lesz újra egymillió szarvasmarha, vagy akár másfél millió juh, de megszűnik az elégtelen belföldi alapanyag-termelés miatti kényszerimport is, duplájára emelkedik a magyar élelmiszer-kivitel, és létrejön 20-30 ezer új munkahely is az agrárágazatban.

A petíciókat átadták a Miniszterelnökség a szaktárca, valamint az agrákamara képviselőjének is. A kiáltványban a Mosz követeli, hogy vonják vissza a bérkompenzáció nélküli támogatáscsökkentést; vizsgálják felül a földforgalmi törvényt; szüntessék meg a valódi termelők kiszorítását az állami földek használatából; vessenek véget a jogbizonytalanságnak; tegyék közzé a 2014-2020 közötti vidékfejlesztési programot; azonnal hirdessék meg az augusztus végén lejárt agrár-környezetgazdálkodási program folytatását. A petíciókra érdemi választ nem kaptak.

Forrás: nepszava.hu/ Bihari Tamás