Hírek

A kormány 2015-re nem hirdeti meg az AKG folytatását!

Biogazdálkodás: ennyi volt? Úgy látszik a kormány végleg szakított a mezőgazdaság ökoszociális „Ángyáni” programjával és a 2014/2015 gazdasági évre nem hirdeti meg az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) folytatását.

Arról, hogy pontosan mikor és milyen feltételekkel lesz új program az érintettekkel nem folytatott konzultációt. Egy Brüsszelnek benyújtott Vidékfejlesztési Program tervezetből annyi tudható, hogy 2016-ra ígér AKG-t, amiben megfelezi a résztvevő területek nagyságát, sőt a forrásokat is csaknem 50%-kal csökkenti. Az agrár-környezetvédelem európai uniós programja még 2004-ben indult és öt éves ciklusokban ad költségkompenzációt a gazdálkodóknak, amennyiben környezetbarát művelést valósítanak meg. Ez leginkább a növényvédőszerek és a műtrágya korlátozott használatát, a hígtrágya és szennyvíziszap kihelyezési tilalmát illetve egyéb környezetvédelmi előírások betartását jelenti.  A legutóbbi öt éves ciklus idén augusztusában járt le és a kormány – az EU kifejezett ajánlása ellenére – saját hatáskörben nem hirdette meg a folytatást. A jövő iránt érzett felelősség egy gazdasági évre így biztosan szünetel, amivel az elmúlt tíz év környezetvédelmi eredményeit dobták ki az ablakon, több mint 1 millió hektár tekintetében. A jelentős többletköltséggel és hozamkieséssel járó vállalásokat a gazdálkodók forrás nélkül nem tudják folytatni, márpedig ahhoz, hogy egy termény ökológiai (bio) státuszt kapjon, legalább két évig be kell tartani az előírásokat.

Az Ángyán féle „magyar vidék alkotmánya” 2012-ben még 2 millió hektárra szerette volna növelni a környezetvédelemben résztvevő területek nagyságát. A tervezetből már most tudni lehet, hogy a 2016-ra ígért programból, kihagyja az egyik legnagyobb jogcímet, 580 ezer hektáron szüntetve meg ezzel a zöldtrágyázás, illetve a környezetbarát növényvédő szerek alkalmazásának ösztönzését. A csonkítás azonban nem ért itt véget. A megmaradó célprogramokban, szándékai szerint, méretük alapján diszkriminálja a gazdálkodók földjeit. Azaz nem mindegy, hogy például a túzok, egy túzok élőhely-fejlesztési programban, az 1200 hektáros limit alatti táblában költ vagy afelettiben. Utóbbi esetben ugyanis költöznie kell, mert a madárbarát műveléstechnológia alkalmazásból a gazdálkodó azokkal a hektárokkal kiesik. Aki arra számít, hogy a kizárt hektárokra jutó pénzt esetleg szétosztják a megmaradó programok között, csalódnia kell.  A hét évre rendelkezésre álló összeg, a korábbi program 350 milliárd forintjával szemben csaknem fele, 190 milliárd forint lesz.

Az Uniónak benyújtott programtervezet további meglepetéseket is tartogat, például a Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) esetében, ahol már az 50 hektáros gazdaságokat is érinti az elvonás. Az Unió a hátrányos helyzetű területeken gazdálkodóknak szánja ezeket a forrásokat a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható táj-használat erősítésére. Az új elképzeléseknek köszönhetően ez akár 400 ezer hektáron kerülhet veszélybe, tovább súlyosbítva a kedvezőtlen adottságú terülteken gazdálkodók helyzetét.

Forrás: MOSZ

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook