„A baromfival már elment a hajó, de a marhák és sertések sorsa még a kezünkben van”

fotó: MÁSz

Az OMÉK és az élőállat-kiállítások szoros összefüggésben áll a szövetséggel. A jogelőd az 1830-ban Széchenyi István által alapított Magyar Gazdasági Egylet volt, ami – átalakulásokkal – egészen a második világháborúig mint országos gazdasági egylet működött. A rendszerváltás után a tenyésztők megalakították a fajtaegyesületeket, azok pedig létrehozták Magyar Állattenyésztők Szövetségét (MÁSz). Az élőállat-kiállításokat a jogelőd, a Magyar Gazdasági Egylet kezdte el. Eleinte lovakat, szarvasmarhákat, később minden állatfajt bemutattak a gazdák. Az első ilyen rendezvényre 1826-ban került sor, majd ahogy egyre többen érdeklődtek, 1881-től – kinőve magát – országos mezőgazdasági kiállítás és tenyészállatvásár lett, aminek központi része az állattenyésztés volt, de már megjelentek a gépek, a növénytermesztési technológiák és az élelmiszerek is.

– A közelmúltban rendezték meg a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt (OMÉK). Az esemény a MÁSz számára is kiemelkedő fontosságú volt, hiszen a szervezet egyik fő feladata a kiállítások szervezése, és a mezőgazdaság közelebb vitele ahhoz a lakossághoz, akinek a kapcsolata ma már szinte elenyésző az agráriummal.

– A 60-as években, amikor az OMÉK még két hétig tartott, a lakosság harmada dolgozott az agráriumban, az embereknek pedig közel a fele közvetlen módon kapcsolatban állt a termeléssel, mezőgazdasággal. Ez az arány ma már néhány százalék.

Az embereket a kereskedelem csak fogyasztónak hívja. Nekünk az a célunk, hogy az emberekhez, ha úgy tetszik a fogyasztókhoz minél közelebb kerüljünk, és hogy minél közelebb hozzuk őket a szakmánkhoz.

Ma már nagyon kevesen tudják, hogy az a tej, amit dobozban levesz a polcról, hogyan készül, miből állítják elő. A kiállítások jó alkalmak arra, hogy ezeket bemutassuk azoknak, akik tulajdonképpen semmilyen információval nem rendelkeznek erről a szakmáról.

fotó: MÁSz

– A kiállítás és vásár az ország legjelentősebb mezőgazdasági és élelmiszeripari rendezvénye.

– Az OMÉK fő üzenete, hogy az állattenyésztés fontos, stratégiai ágazat, amelynek minél nagyobb szeletének magyar kézben kell lennie annak érdekében, hogy tenyésztési és termék-előállítási önállóságunkat fenn tudjuk tartani. Akkor sikeres egy kiállítás, ha sokan eljönnek, és lesznek, akik kedvet kapnak a mezőgazdasághoz, az állattenyésztéshez.

Csak akkor van jövőnk, ha lesznek olyan fiatalok, akik folytatják a munkánkat. Jelenleg zajlik egy generációváltás az ágazatban.

Sajnos a szükségesnél kevesebben választják hivatásuknak ezt a csodálatos szakmát. Ez probléma, ezért minél több fiatalt lenne jó megszólítanunk. De az is fontos, hogy a lakosság megismerje a munkánkat. Képet kapjon arról, hogy ebben a szakmában nincsenek ünnepnapok, hogy mindig hajnalban kell kelni, cserében mégis megvan ennek a munkának is a szépsége, az eredménye.

fotó: MÁSz, allattenyesztok.hu

– Sokan félnek talán a nehéz fizikai munkától, ami hagyományosan jellemezte ezt az ágazatot.

– A technológia fejlődésével sok minden könnyebbé vált, ma már nem kell fizikailag annyit dolgozni pl. egy tejtermelő tehenészetben vagy a növénytermesztésben. De egy mai kombájnra, amely akár 100 millió forintba is kerülhet és nagyon magas színvonalú technikával felszerelt, nem is ülhet fel akárki. Az “űrtechnológiák” jelenléte ellenére mégis kevesen választják ezt a nagyon szép, de nehéz szakmát.

– Nyilván a fiatalok számára is fontos kérdés, hogy mennyire jövedelmező.

– Az a legfontosabb, hogy aki ezzel foglalkozik, az éljen meg belőle. Ha ez így lesz, akkor pont annyi állat lesz Magyarországon, amennyien megélnek belőle. Ugyanakkor nem lehet magára hagyni az ágazatot. Arra kell felhívni a társadalom figyelmét, hogy aki egyszer abbahagyta ezt a nehéz tevékenységet, az nem fogja újrakezdeni. Ezt mutatják a tapasztalatok, nehezen találni olyan példát, mikor egy bezárt tejtermelő üzem újranyitott volna. Aki abbahagyja, az véglegesen teszi, és nagyon kell figyelni arra, ha egy ágazat elkezd lefele csúszni, mert nagyon nehéz lesz megállítani, sőt visszafordítani. Meg lehet élni tisztességesen a mezőgazdaságból, de nagyon sokat kell dolgozni.

– Említette, hogy a mezőgazdaság, az állattenyésztés stratégiai ágazat. Mit jelent ez?

– Stratégiai ágazat lett újra, ugyanúgy, mint amikor még az élelmiszerért folytak a háborúk. Ma is újra az ivóvízért, az élelemért zajlanak háborúk, amelyeket persze másképp vívnak. Nagyon komoly konfliktusok keletkeznek emiatt, és egyáltalán nem mindegy, hogy egy országnak milyen az állattenyésztése, milyen a mezőgazdasága, és mennyire önálló.

De az is jellemző, hogy az élelmiszeripar és -piac koncentrálódik…

– Nagyon kevés ember állítja elő az élelmiszert nagyon sok embernek. Ez nem egészséges egyensúly, és

ma már ott tartunk, hogy lassan néhány ember dönti el, hogy több milliárd ember mit eszik. Ez függőhelyzetet idézhet elő, ami nem jó alkupozíció.

Ezért nem mindegy, hogy Magyarország – amely adottságait tekintve agrárország volt, és remélhetőleg az is marad -, mennyire tudja önállóan kezében tartani az élelmiszer-ellátását. A tenyészállat-előállítóknak, és a MÁSz-nak kulcsszerepe van, mert a genetikai alapok a mi kezünkben vannak, mi döntjük el, hogy melyik apaállatot melyik anyaállattal termékenyítjük, milyen irányba nemesítjük a fajtát. Hogy mennyire lesz majd versenyképes, azt a piac eldönti.

A baromfi esetében néhány cég tartja kezében az egész világ baromfihús- és tojás-előállítás genetikai alapjait. Magyarországon, és a többi országban ezekkel a baromfikkal húst és tojást állítanak elő, de a szülőpárokat-nagyszülőpárokat nem mi állítjuk elő, azt vásároljuk, és ha egyszer azt mondja egy cég, hogy holnaptól nem ad tenyészállatot, akkor nem lesz baromfihús, tojás. Ez éles megfogalmazás, de akár elő is fordulhat.

Nekünk az a célunk, hogy minél kevésbé legyünk kiszolgáltatottak ezeknek a társaságoknak, és Magyarországon történjen a genetikai alapok nemesítése.

A mi kezünkben legyenek a genetikai alapok, és önrendelkezésünk legyen a tenyésztésben. Ez egyre nehezebb, mer a globalizációnak az is következménye, hogy egyre koncentráltabban multinacionális cégek tartják a kezükben a nemesítést.

A fejlesztés nagyon tőkeigényes, ugyanakkor nagy pénz is rejlik benne. Az ágazatba sokat kell invesztálni, a biotechnológia is nagyon drága, a hozzá kapcsolódó technológiák ugyancsak. Óriás léptekkel halad a biotechnológia, genomika, a robotika, az automatizáció, és a precíziós állattenyésztés is itt kopog az ajtón. A szövetség munkája a köré csoportosulnak, hogyan tudjuk megőrizni Magyarországon a tenyésztési önállóságot, úgy, hogy közben a világra nyitottak vagyunk.

fotó: MÁSz

– Említene példákat?

– A tejtermelés zöme a világon a fekete-tarka holstein-fríz fajtával történik. Ez egy világfajta, és a tenyésztőszervezetek ennek a fajtának a különböző országokban különböző tenyésztési programjait hajtják végre. Egyértelműen látszik az amerikai hegemónia – a kanadai, az egyesült államokbeli -, illetve néhány európai ország igencsak meghatározó a genetikát tekintve. Az a célunk, hogy Magyarországon is legyenek olyan bikák, amelyeket a mi kollégáink döntése alapján állítottak elő, azaz itt tenyésztették. A holstein-fríznél, hazánk ott van a világ élvonalában, nemcsak a termelést tekintve, hanem a genetikát is.

fotó: MÁSz, allattenyesztok.hu

– Van olyan terület, ahol már lemaradtunk?

– A baromfinál elment a hajó, a sertésnél pedig éppen folyamatban van. Kérdés, hogy integetünk neki, és hagyjuk elmenni, vagy megpróbáljuk egy kicsit lassítani ezt a folyamatot, és valamit visszaszerezni a pozícióból.

A szövetség egyik fő célja tehát, hogy Magyarországon a tenyészállat előállítása magyar tenyésztők kezében legyen, önállóak, de világra nyitottak legyünk.

Ha van egy jó külföldi genetika, akkor attól ne féljünk, azt építsük be, keresztezzünk akár vele, de mi dönthessük el, és ne kelljen megvásárolni a tenyészállatot készen.

– Van-e olyan terület, amelyben lehetőséget lát?

– Igenis vannak meglévő és megőrzendő kincseink, amelyeket jó marketinggel jelentősen lehetne segíteni.

Mi hiszünk abban, hogy van piaci lehetőség a magyar sertéshúsban, és nagyon jó lenne, ha a magyar fogyasztó elhinné, hogy ez valóban különleges termék.

Ehhez hatékony marketingre van szükség. Magyarországon gabonán hizlalják a sertést, míg a nyugat-európai országokban sokszor a lejárt szavatosságú élelmiszerekkel etetik a jószágot, amivel persze olcsóbb a hús előállítása.

– Ma a kormány nagy hangsúlyt helyez a GMO-mentességre. Ön a GMO Mentes Magyarországért Egyesület egyik alapítója. Hogyan látja, van perspektíva a GMO-mentes élelmiszerben hazánk számára?

– A GMO-mentes élelmiszer nagy lehetőség Magyarország számára. A GMO-kérdés nagyon fontos és aktuális téma, nagy dilemmát jelent a világ számára. Nagy vita zajlik, hogy a génmódosított szervezeteket hogyan kezeljék, és mennyire biztonságos a fogyasztásuk. Míg az első generációs génmódosított növényeket nagyon sok kritika ért, addig ma már a génsebészet olyan szintre jutott, hogy nagyon pontos módszerekkel tudnak beavatkozni. Ezért nagyon nehéz ítéletet mondani. Ma még nem áll rendelkezésre annyi adat, tény, aminek alapján el lehetne dönteni, hogy ezek a szervezetek ártalmatlanok vagy károsak ránk nézve. Az egyesület célja, hogy olyan részpiacokra lehessen betörni, ahol a hozzáadott értékkel a gazda megfelelő jövedelemhez jut.

– Ugyanakkor ott van a nagyon nagy piaci nyomás.

– Látható, hogy a profitorientált cégek számára nem elsőrendű szempont, hogy van-e egészségre káros hatása egy-egy GMO-növénynek, hanem hogy mekkora nyereséget hoz. Egy jó marketinggel piacra dobott GMO-s növény nagy népszerűségre tud szert tenni, hiszen olcsóbban lehet és nagy mennyiségben lehet árut előállítani vele.

A GMO-mentesség nekünk kiugrási lehetőség, mert ilyen terméket kevesen állítanak elő a világon.

Ez különleges, de drágább árut jelent, ami. csak akkor lesz sikeres, ha el tudjuk adni.

– A napi gyakorlatban ez hogy jelenik meg?

– Dilemma például, hogy a GMO-mentes tej drágább legyen-e vagy sem. A kereskedelmi láncok nyitottak iránta, de nem kívánják drágábban adni. Ennek ellensúlyozására az a lehetőség, hogy az emberek számára ez érték legyen, és ezt válasszák, vásárolják, ebből fogyjon nagy mennyiség. Ha a vásárló a GMO-mentes tejet választja, akkor a magyar tejet választja, ezzel pedig munkahelyeket teremt.

agrotrend.hu