A kisebb gazdálkodóknak is jól jöhet az új mohácsi vágóhíd – interjú

A tervek szerint októberben indul a próbaüzem 60%-os kapacitással, jövő év elején az üzemszerű termelés. Hol tartanak a munkákkal aktuálisan?

Augusztusban elkezdődött az épület átadás-átvételi eljárása, mely szakaszosan történik épületrészenként. Várhatóan október közepén zárjuk le teljes egészében az átvételt.

Hogy áll a dolgozói létszám? Mint ismert, a szegediek nem szívesen jönnek át Mohácsra, az eszékiek elcsábítottak sok embert, és nagy a szakmabeliek elvándorlása külföldre.

Az elmúlt hónapokban erőteljes kommunikációs és toborzási kampányt folytattunk a mohácsi dolgozói létszám biztosítása érdekében, melynek eredményeképpen ma már rendelkezésre áll az üzem beindításához szükséges munkaerő. Ugyanakkor továbbra is szívesen fogadunk jelentkezőket, mert a teljes kapacitáskihasználtság eléréséhez még további dolgozók felvételére lesz a jövőben szükség.

Adott-e az alapanyag hazai sertésből?

A Bonafarm Csoport mezőgazdasági vállalkozásai által létrehozott sertéstenyésztési integrációs rendszer lesz a vágóhíd alapanyag ellátásának meghatározó bázisa, de a működés első éveiben még biztosan kell a piacról is vásárolni alapanyagot. Meggyőződésünk, hogy addig is képesek leszünk elsősorban hazai piacról beszerezni a sertéseket, míg a Bonafarm integrációs rendszerének bővülése eléri azt a szintet, ami a vágáskapacitás kihasználásához szükséges.

Jellemzően honnan szállítanak? Ismert, hogy Tiszántúlon van a legtöbb sertés itthon, a kiskunfélegyházai Hungary Meat pedig komoly versenytárs a piacon.

A Bonafarm Mezőgazdaság integrációs partnerei elsősorban a Dunántúlon vannak, így a sertések maghatározó része ebből a régióból származik. Ugyanakkor az integráció bővülése és a piacon való sertésvásárlás sem szűkül be erre a régióra és gazdaságilag racionális szállítási távolságon belül az ország más tájain is meg fogunk jelenni az alapanyag beszerzése során.

A környékbeli gazdák számára mekkora piacot jelentenek majd? Hol tartanak a beszállítói szerződésekkel?

A Dél-Dunántúlon ma is jelentős sertéstenyésztő partneri köre van a Bonafarm integrációs rendszernek. Nyilván a termelés bővítése során előnyt élveznek a régió gazdálkodói. A beszállítói háttér kiépítése folyamatos, manapság is szívesen fogadjuk az érdeklődő sertéstenyésztőket.

A háztáji vagy a nagyobb léptékű gazdaságok a partnerek?

Kis-, közepes és nagyobb méretű gazdálkodókkal egyaránt kapcsolatban állunk. A kisebb tenyésztők számára leginkább az extenzív körülmények közötti, nagysúlyú sertés előállítása lehet gazdaságos és mi az ő állataik iránt is érdeklődünk. A közepes és nagyobb méretű állattenyésztők pedig részt vállalhatnak malacnevelésben és hizlalásban egyaránt.

Milyen arányban lesznek beszállított állatok illetve a társaság saját hízói?

Már az indulás évében az alapanyag 60-70%-a Bonafarm integrációs rendszeréből kerül a vágóhídra és az arányt fokozatosan növelni kívánjuk a következő évek során.

Milyen állatokra tartanak igényt – tartás, méret, kor tekintetében?

A levágásra kerülő állatok döntő része úgynevezett „normál sertés”, vagyis olyan hízott állat, amelynek súlya 110-120 kg körül alakul. Ugyanakkor terveink szerint évente kb. 80 ezer nagysúlyú sertést vágunk majd, köztük selejt kocákat és „extenzív háztáji” állatokat.

Kapacitásnövelési támogatást ígért a válallatcsoport a magángazdaságoknak, partnereknek. Hogyan?

A Bonafarm Mezőgazdaság az érdeklődő integrációs partnerei számára segítséget nyújt a kapacitásbővítés-, a telepmodernizálás megtervezéséhez, a beruházási pályázatok elkészítéséhez és ha szükséges a finanszírozás megszerzéséhez is.

Milyen ütemezésben kívánják elérni az évi 1 millió vágást?

2017-ben fokozatosan kívánjuk elérni a kapacitás teljes kihasználását. Ez azt jelenti, hogy a terveink szerint 2018-ban már 800 ezer körüli normál sertést és 100 ezer körüli nagy súlyú állatot vágunk.

Átalakul a helyi húspiac. Mi lesz a kisüzemek, vágóhidak sorsa? Átalakulhat Kaposvár, Gyula, Pápa versenyképessége is. Piaci követelmény a nagyüzemi vágás?

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vágás esetében a versenyképesség egyik meghatározó eleme a méretgazdaságosság. Vagyis ahhoz, hogy a vágóhíd által előállított sertéshús versenyképes legyen, el kell érni egy minimális küszöbméretet. Mi úgy véljük, hogy az MCS Zrt. vágóhídja meg fog felelni ennek a feltételnek. A vágóhíd által megtermelt hús jelentős része a Pick Szeged Zrt. alapanyagellátását biztosítja és csak a többi kerül piaci értékesítésre. A szükséges piacépítési lépéseket megtettük belföldön és külföldön egyaránt, így nincs kétségünk afelől, hogy értékesíteni tudjuk majd a Mohácson megtermelődő húst.

Húsipari szakmunkásképzés is indul a térségben. Utánpótlás?

A régióban működő oktatásért és szakoktatásért felelős intézményekkel időben felvettük a kapcsolatot és közösen mindent megteszünk azért, hogy a biztonságos működéshez szükséges szakembergárda rendelkezésre álljon. Az élelmiszeriparban és azon belül a húsiparban jellemző szakemberhiány ma már közismert, így nekünk is minden eszközt meg kellett ragadni ahhoz, hogy a szükséges számú és minőségű szakembert megtaláljuk. A továbbiakban is együtt kívánunk működni a felelős szakoktatási intézményekkel azért, hogy a jövőben is biztosítva legyen a munkaerő utánpótlás.

Milyen lesz az export arány, és melyek a célpiacok?

Az üzemben készülő termékek mennyiségének közel fele export piacokon kerül majd érétkesítésre. A legfontosabbak ezen piacok közül a távol-keleti országok, elsősorban Japán, Kína és Dél-Korea. Természetesen az Európai Unión belül is értékesítünk majd termékeket, itt a legfontosabbak a környező országok valamint a dél-európai országok húspiacai.

Hogy látja a világpiaci trendek veszélyeit? Várható-e elmozdulás az árakban? Illetve milyen eszközeik vannak az ellensúlyozásra?

A közép- és hosszútávú prognózisok szerint a globális sertéshúsfogyasztás folyamatosan növekedni fog és a hús iránti kereslet elsősorban Ázsiában és Afrika bizonyos részein erősödik jelentősebben. Európában és azon belül Magyarországon inkább stagnálás vagy kis mértékű erősödés jellemzi majd a piacokat. A mezőgazdasági termékek, így a hús esetében is számítani kell az elmúlt évtizedeknél kissé hektikusabb piaci mozgásokra, ami nyilvánvalóan megnöveli az egyes cégeknél a tervezés szerepét illetve olyan mechanizmusok kiépítését teszi szükségessé, amelyek lehetővé teszik a piaci mozgásokra való gyors válaszlépéseket.

Hogy illeszkednek a hazai termelés és piac követelményeihez strukturálisan? Hogy látja az integrációk jövőjét, illetve az ágazati startégia tükrében a kistermelőket?

Az MCS Zrt., mint a Bonafarm Csoport stratégiai partnere, hisz a jól szervezett, koordinált integrációk versenyképességében. A sikeres állattenyésztéssel rendelkező országokban ilyen rendszerek a meghatározóak. Ezek a szerveződések képesek a piaci jelzések megfelelő csatornázására, a szükséges válaszok kialakítására úgy, hogy eközben a szereplők között a feladatok-, a kockázatok- és a jövedelmek megfelelő felosztási rendszere is kialakul. Ezekben az integrációkban, megfelelő szakmai iránymutatás mellett a kisebb méretű gazdálkodók is megtalálhatják számításukat.

agrotrend.hu/ GG.