FÓKUSZBAN

Génmódosítás helyett nemesítés: így készül a paradicsom a sivatagban

Génmódosítás helyett nemesítés: így készül a paradicsom a sivatagban

Hogyan lehet 90 százalékkal alacsonyabb vízhasználat mellett ...

A legszebb agrárfotókat díjaztuk

A legszebb agrárfotókat díjaztuk

Idén először adtuk át az agrofotó 2017 díjakat. A ...

Állattenyésztés

2017. július 11., kedd • 15:13

A környezet érdekében változtatni kell az étrenden, az állattartáson

A csökkenő húsfogyasztás és a hatékonyabb gazdálkodási módszerek használata elengedhetetlen világszerte, hogy megszüntessük a környezetben okozott irreverzibilis károkat – egy új tanulmány állítja mindezt.

fotó: 123RF

A kutatásból, melyet a Minnesota-i Egyetem végzett, az is kiderül, hogy a jövőben a mezőgazdaság fenntarthatósága az étrendek megváltozásában és a növekvő hatékonyságban fog rejleni, nem pedig az élelmiszer-termelési rendszerek közötti változások következménye lesz. A kutatók több mint 740 termelési rendszert vizsgáltak, több mint 90 különböző típusú élelmiszer előállításához, hogy megértsék az összefüggéseket az étrendek, a mezőgazdasági termelési gyakorlatok és a környezeti degradáció között. Az eredményeiket múlt héten publikálták az Environmental Research Letters nevű folyóiratban.

– Ha csökkenteni akarjuk a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatását, de továbbra is biztonságos élelmiszer-ellátást akarunk biztosítani a növekvő lakosság számára, akkor fontos megérteni hogyan függnek össze ezek a dolgok. Ciklusértékelést használva – ami részletezi az input, output és az élelmiszer-termelési rendszer környezetre gyakorolt hatásait – a kutatók elemezték az élelmiszer-termelési rendszerek viszonylagos természeti hatását (például: konvencionális vs. bio; abrakon vs. legelőn nevelt marha; vonóhálós vs. nem vonóhálós halászat; és üvegházas vs. szabadföldi termesztés), a különböző mezőgazdasági inputok hatékonyságát (mint például a takarmány és műtrágya), és többféle élelmiszert – mondta vezető szerző, Michael Clark.

A hatások melyeket vizsgáltak a hasznosított területek szintjein, az üvegházhatású gázok kibocsátására (ÜHG), a fosszilis üzemanyagok használatára, az eutrofizációra (tápanyag elszivárgás) és savanyodási potenciálra vonatkoztak. Clark szerint „bár a magas mezőgazdasági hatékonyság alacsonyabb környezeti terheléssel jár, a részletezett kép, amit láttunk nagyon vegyes. Míg a biorendszerek kevesebb energiát használtak, nagyobb volt a területhasználatuk, nem mutattak előnyös hatást az üvegházhatású gázok kibocsátását tekintve és hajlamosak voltak magasabb szintű eutrofizációra és savanyodási potenciál értékekre a termelt élelmiszerekre lebontva. A legelőn tartott marha pedig több területet igényelt és több GHG-t bocsátott ki, mint az abrakon tartott társaik”.

fotó: 123RF

Azonban a szerzők feljegyezték, miszerint ezek a megállapítások nem jelentik azt, hogy a konvencionális termelés fenntartható. Ehelyett, a javaslatok alapján a különböző termelési rendszerek előnyös részeinek kombinálása sokkal fenntarthatóbb mezőgazdaságot eredményezne, ha például a biocsökkentett vegyi anyagokra való támaszkodása a konvencionális rendszerek magas hozamaival párosulna.

– Érdekes módon az derült ki, hogy a kérődzők húsától való eltávolodás – melynek tízszer nagyobb hatása van a környezetre, mint más állatok húsán alapuló élelmiszereknek – a táplálkozási szempontból hasonló húsok felé, mint például a sertés, csirke vagy hal, látványos pozitív hatással lehetnek, mind a környezetre, mind a humán egészségre. Egy nagyobb étrendváltás, mint a kevesebb húsfogyasztás vagy a vegetáriánus étrend, sokkal több pozitív hatással bírna a környezeti fenntarthatóságra és az emberi egészségre – jegyezte meg Clark

A társszerző David Tilman professzor szerint elengedhetetlen, hogy tegyünk valamit a politikán és az oktatáson keresztül az alacsony hatás elfogadása és az egészséges élelmiszerek érdekében, úgy, mint az alacsony befolyású, de nagy hatékonyságú mezőgazdasági termelő rendszerek.

– A tétlenség jelentős környezeti hatásnövekedéshez vezetne, beleértve a 200-1000 millió hektárnyi mezőgazdasági művelés alatt álló földterület kimerülését, egy hozzávetőlegesen háromszoros növekedést a műtrágya- és növényvédőszer használatban, egy 80 százalékos mezőgazdasági ÜHG kibocsátás emelkedést és az étrenddel összefüggő megbetegedések számának gyors növekedését (pl. elhízás és cukorbetegség) – mondta. Tilman hozzátette, a lépések egyidejű alkalmazása ezen és más megoldásoknak azonban megelőzhetik a mezőgazdaság környezeti terhelésének növekedését.

 agrotrend.hu / nak.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.