Állattenyésztés

Gazdálkodás

A magyar haltermés idén is eléri a 22-24 ezer tonnát

Bőséges a karácsonyi halkínálat, az év utolsó hónapjában nagy mennyiségű és jó minőségű hal kerül piacra. A termés 15 százaléka megy exportra.

Németh István, a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének (Mahal) elnöke elmondta: idén kedvezőek voltak a haltermelés feltételei, meleg volt nyár és a bőséges a csapadék. A magyar haltermés az idén eléri 22-24 ezer tonnát, hasonlóan a múlt évihez.

Fotó:MTI

A termelők a haltermés 40-45 százalékát decemberben tudják értékesíteni, így karácsony előtt nagy mennyiségű hal áll rendelkezésre: ponty, harcsa, süllő, kárászok, busa. Tengeri halakból is bőséges a kínálat, a piacokon és az üzletekben a lazactól a tengeri süllőig számos halfaj megtalálható – ismertette Németh István, aki egyben Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Elmondása szerint az árak az elmúlt évhez képest nem változtak számottevően: a ponty kilogrammonkénti ára ezer forint alatt van, a szálkamentes harcsa ára pedig 2500-3000 forint között alakul. A magyar süllővel szinte azonos áron – 4-5 ezer forintért – kínálják a fagyasztás nélküli, friss tengeri halakat, amelyek közül a legnépszerűbb az aranydurbincs, a vörösmárna, és a vörös tonhal.

Fotó:MTI

A halkínálat konyhakész termékekkel is kiegészül. A tapasztalatok azt mutatják, hogy városlakók többnyire a félkész termékeket – halszeleteket, halfiléket – választják, míg a falvakban élők inkább élőhalat vásárolnak, és a tradíciók szerint otthon dolgozzák fel a pontyot, a busát – jegyezte meg Németh István.

Szólt arról, hogy részben a kínálat bővülésének, részben pedig a halfogyasztás ösztönzésének köszönhetően, illetve a fiataloknál tapasztalható szemléletváltozás eredményeként folyamatosan nő a hazai halfogyasztás. Az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott az egy főre jutó átlagfogyasztás, a tavalyi év 6,3 kilogramm 1 kilogrammal haladta meg a 2014. évit. Ugyanakkor az uniós országokban 24 kilogramm az évi halfogyasztás, a világátlag pedig 19 kilogramm – hívta fel a figyelmet a Mahal elnöke.

A halászati érdekvédelmi szervezetek a kormánnyal közösen azon dolgoznak, hogy a hal áfáját – a sertés- és a baromfiárakhoz hasonlóan – 5 százalékra tudják csökkenteni, az alacsonyabb árakkal is ösztönözni próbálják a halfogyasztást.

Az elnök-vezérigazgató beszélt arról is, hogy a hazai haltermelés közel tizedét adó Tógazda Halászati Zrt. a megtermelt étkezési hal 40-45 százalékát a környező uniós országokban – Lengyelországban, Romániában, Ausztriában – tudja értékesíteni. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázatán a Szegedfish Kft.-vel közösen közel 200 millió forint uniós és hazai támogatást nyertek el a haltermelési technológia fejlesztésére. Az innovációs pályázat lehetőséget ad arra, hogy a kisebb halastavakban, keltetőházakban tudományos kutatást, kísérleteket végeznek: az új technológiával a ragadozó halak – a süllő, csuka és a harcsa – arányát tudják növelni.

A teljes egészében magyar tulajdonú Tógazda Halászati Zrt. 2,1 ezer hektáron, az ország 9 megyéjében közel 80 épített halastóban folytat halgazdálkodást. Az árbevétele 2015-ben csaknem 1 milliárd forint volt, a nyereség pedig 40 millió forint. 2016-ban hasonló bevételre és 3-5 százalék közötti árbevétel-arányos eredményre számítanak.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook