Jól fogy a magyar hal, csak nem itthon

Stratégiai együttmûködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL). A dokumentumot csütörtökön írták alá a Bács-Kiskun megyei Akasztón.

Dr. Németh István és Gyõrffy Balázs – fotó: agrotrend.hu

– Az elmúlt néhány évben a magyar agrárgazdaság jól látható fejlõdésen ment keresztül, s ebbe a halágazat is beletartozik – kezdte köszöntõjét Gyõrffy Balázs, a NAK elnöke, aki emlékeztetett arra, hogy az idei évtõl a hal, illetve a halhús áfájának 5 százalékra csökkentése nagy elõrelépést jelent, és a változástól az ágazat fehéredését és a fogyasztás növekedését várják.

Habár elindult az emelkedés, a magyarországi 6-7 kilogramm fejenkénti éves halfogyasztás messze elmarad az uniós 20-25 kilós átlagtól

– jegyezte meg.

Gyõrffy Balázs kiemelte a feldolgozás fontosságát is, hiszen ezzel lehet közelebb jutni a fogyasztóhoz és tovább erõsíteni az exportlehetõségeket. Az elnök hangsúlyozta a versenyképesség jelentõségét, amihez eszköz a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) a 16 milliárd forintos keretével. – Új uniós költségvetési idõszak kapujában állunk – hívta fel a figyelmet a NAK elnöke -, ezért kiemelten kell a következõ idõszak lehetõségeire koncentrálni.

– Azért is jók erre a kilátások, mert olyan szövetségessel tudunk együtt dolgozni, amelyik két nagymúltú szervezet egyesülésével jött létre – tette hozzá.

Az áfacsökkentés mellett az öntözési és a halászati ágazatot is segítendõ, elfogadható mértékûvé vált a vízkészlethasználati járulék fizetése, ami most a halgazdaságok számára a jövedelem megmaradását biztosítja, az pedig a fejlesztés lehetõségét

– mutatott rá köszöntõjében Németh István, a MA-HAL elnöke. Az intézkedés segíti a MAHOP eredményes végrehajtását, amely 50 százalékos intenzitású támogatás. – Önálló jövedelem és saját forrás nélkül ezt a 16 milliárd forintot nem lehet racionálisan felhasználni – húzta alá.

Az ágazatról szólva a szakmaközi szervezet elnöke elmondta: Magyarországon mintegy 26,5 ezer hektáron folyik tógazdálkodás, ahol mintegy 20 ezer tonna halat állítanak elõ évente, amibõl 17 ezer tonna az étkezési célú. Ez is jelzi az ágazat nagyon tartós tõkelekötését, és azt a labilitást, ami a jövedelemviszonyokban mutatkozik – mutatott rá.

A bemutatást folytatva ismertette: 17 intenzív teleppel rendelkeznek, ahol különbözõ fajokat, de elsõsorban afrikai harcsát termelnek az ágazat szereplõi, és mintegy 4 ezer tonnát állítanak elõ.

Pontyból hazánk ma már exportál – fotó: agrotrend.hu

Magyarország jelenleg az európai pontytermelésben – Csehország után – a második helyet foglalja el.

Mára Európában olyan mértékû halhiány alakult ki, hogy az olyan nagytermelõk is, mint Lengyelország, magyar pontyot keresnek, hasonlóan Romániához, Ausztriához, Horvátországhoz.

– Öt-hat évvel ezelõtt ezekbõl az országokból még importra szorultunk, ma már eladók vagyunk Európában – hívta fel a figyelmet az elnök, avval folytatva, hogy ez okozta azt, hogy

az áfacsökkentés ellenére is emelkedtek az árak a kereslet következtében.

Németh István beszélt arról is, hogy a MA-HAL célja, hogy erõsítse a halászat pozitív társadalmi megítélését, segítse az ágazat versenyképességét, és részt vegyen azokban a jogalkotási folyamatokban, amelyek az új halászati szabályozást megszabják hazánkban. Megjegyezte azt is, hogy az unióban Magyarországon jött létre elsõként szakmaközi szervezet a halászatban, hazánkban pedig a hetedik ilyen szervezet, ez év áprilisi bejegyzéssel.

Évente 15 milliárd forint az ágazat árbevétele – fotó: agrotrend.hu

A jövõt illetõen Németh István úgy fogalmazott: nagy reményeket fûznek a MAHOP-os fejlesztésekhez, s elsõsorban technológiai fejlesztésekre, építõipari beruházásokra, tóépítésre, tórekonstrukcióra és gépesítésre szeretnék fordítani a forrásokat. – De szeretnénk tovább fejleszteni a feldolgozást, illetve növelni a feldolgozottság fokát is, mert az a fogyasztás reménybeli növelésével is jár. Hozzátette: bíznak abban, hogy az áfacsökkentést követõen rövid idõn belül mintegy 5-10 százalékkal növekedhet a hazai halfogyasztás.

Kitért arra is, hogy ágazat nagy munkaerõhiánnyal küzd, mert a közfoglalkoztatottság bevezetésével a halászati idénymunkára nehezen sikerül munkavállalókat találni.

A helyzet lassan veszélyezteti az õszi idénymunka sikeres lebonyolítását, ezért is kérik a kamara és a kormány segítségét, hogy a közfoglalkoztatottak be lehessen vonni az õszi halászati idénymunkákba.

Megjegyezte: a NAK-kal közösen szeretnék elérni azt is, hogy egységes díjszabás legyen a vízszolgáltatás területen, mert jelenleg ez szolgáltatónként más és más.

Németh István az agrotrend.hu-nak elmondta: szeretnének nagyobb társadalmi figyelmet elérni. A halászat és az akvakultúra kicsi ágazat, más állattenyésztési ágazatokhoz képest elenyészõ a volumene, a hazai össz állattenyésztésen belül 2 százalékot ér el a halászati ágazat árbevétele, ami 15 milliárd forintot jelent évente.

– Szeretnénk, ha több figyelmet kapnánk, mint amennyi a gazdasági súlyunk alapján járna, hiszen az akvakultúra a legegészségesebb húst állítja elõ – fûzte hozzá. A MA-HAL elnöke a 21. századi mezõgazdasági technológiák megjelenése kapcsán elmondta:

az intenzív rendszerekben kevés vízzel sok halat tudunk elõállítani, Magyarországon azonban továbbra is létjogosultsága van az extenzív tógazdálkodásnak,

hiszen nagyon sok külsõ víz érkezik hazánkba, s ezeket természeti erõforrásokat most már ingyenesen használhatunk, miután a vízkészlethasználati járulékot a kormány minimális szintre csökkentette. A precíziós technológiák egyik elõnye, hogy alacsony létszámmal megoldható az üzemeltetés, míg a tógazdaságok õszi halászata erõsen kézimunkaigényes – egy-egy tó halászatához 30-40 emberre van szükség egy idejûleg. 

agrotrend.hu