A haltermelés növekedése idén is folytatódhat

Az exportpiac bővülése, a kereslet emelkedése mellett a növekvés irányába hatnak az új pályázati lehetőségek is. Még a nyáron megjelenhetnek az első halászati fejlesztéseket célzó pályázatok.

Tavaly jelentős növekedésnek indult az étkezési hal tenyésztése, ami kimondottan jó hír, mert az 2011–2014-es időszakban folyamatos visszaesés volt tapasztalható. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint 2015-ben összesen 17 336 tonna hal került ki a tógazdaságokból, ez 12,8 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Az étkezési halak esetében továbbra is a ponty dominál, amely a piaci hal 62 százalékát tette ki 2015-ben.

Fotó: Czeglédi Zsolt, MTI

A tógazdaságokból 4,2 százalékkal több ponty került a piacra, mint 2014-ben. Mindez egyrészt a hazai fogyasztási szokásoknak köszönhető, a magyar vásárlók ugyanis hagyományosan ragaszkodnak a pontyhoz, illetve a hazai természeti viszonyok is a pontytermelésnek kedveznek leginkább.

A növényevő halfajok körében az amur a lehalászás 3 százalékát, a busa pedig 13 százalékát adta. A ragadozó halak aránya ezzel együtt csökkent 2015-ben: a csuka lehalászása 1,7, a fogassüllőé 5,3, a harcsáé pedig 6,2 százalékkal esett vissza.

Szathmári László, a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének (Mahal) igazgatója szerint a bővülés mögött elsősorban a növekvő export áll. Tavaly olyan piacok nyíltak meg a magyar haltermelés előtt, amelyek a ponty esetében eddig elérhetetlenek voltak. Lengyelországba például nagy mennyiségben szállítottak pontyot a gazdaságok, emellett a román piacon is egyre nő az igény a jó minőségű magyar ponty iránt – emelte ki.

Az AKI jelentése is ezt támasztja alá, eszerint a halexport és -import az elmúlt évek tendenciáját követve mennyiségben és értékben is emelkedett 2015-ben. Bár a hazai halfogyasztás még mindig messze elmarad a nyugat-európai átlagtól, ahol az egy főre jutó mennyiség eléri az évi 22 kilogrammot, a múlt évben itthon is emelkedett a forgalom. A korábbi 5,3 kilóról 5,8 kilóra nőtt az egy főre jutó halfogyasztás Magyarországon.

Szathmári László szerint a termelés növekedése az idén is folytatódik. A kereslet emelkedése mellett a bővülés irányába hatnak az új pályázati lehetőségek is. A Mahal igazgatója jelezte: a haltermelők az előző költségvetési ciklus teljes támogatási keretét kihasználták, s nagy várakozással tekintenek a 2020-ig elérhető uniós forrásokra. A pályázatok előkészítése folyamatos, az első kiírások várhatóan még a nyár folyamán megjelennek. Majd hozzátette: a Magyar halgazdasági operatív program pályázatai elsősorban arra irányulnak, hogy a tógazdaságok növelni tudják az intenzitást.

A fejlesztési támogatásokkal innovatív technológiákat vezethetnek be a hagyományos tógazdaságok. Egy új halastó létesítésének költségei igen magasak, és a megtérülési idő is nagyon hosszú, ezért a gazdálkodók inkább a termelés hatásfokát próbálják fokozni a tófelület növelése helyett. Az ország halgazdálkodásának fejlesztésére az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb uniós forrás, mintegy 15,5 milliárd forint áll rendelkezésére az évtized végéig. A Miniszterelnökség a program keretében tizenegy pályázat meghirdetését tervezi.

Az AKI statisztikája szerint tavaly összesen közel 25 ezer hektáron foglalkoznak haltenyésztéssel a tógazdaságok. Az előző évi 24 033 hektárhoz képest ez 3,5 százalékos növekedésnek felel meg. Az elmúlt évben 57 hektár új halastó létesült, és 676 hektár tóterületet rekonstruáltak.

agrotrend.hu / magyaridok.hu