Kérdés, hogy hány méh éli túl a téli álmot

Ilyen hosszan tartó, hideg januárra a méhészek többsége még csak nem is emlékszik. Nagyernyei Attila, a Tolna Megyei Méhész Egyesület elnöke is azt mondta, idei a 34. szezonja a méhészet területén, de olyan időszakra, amikor szinte folyamatosan mínusz 10 fok alatt volt az éjszakai hőmérséklet és nappal is inkább csak nulla fok közelében, és mindez már harminc napja, ilyenre ő sem emlékszik. A tartós hideg egyébként jó az egészséges méhcsaládnak. Az apró kis rovarok ilyenkor úgy viselkednek mint a mackók, minimálisra csökkentik az életfeltételeiket.

Harc folyik a magyar fogyasztókért

Nagyernyei Attila elmondta, a Nébih kiváló munkát végez, a hazai áruházak polcairól eltűntek ezek a készítmények, viszont az uniós országok többségében ott vannak, olcsón, így kiszorítják többek között a magyar termelők exportra szánt mézét. Emiatt a méhészek a szűkülő külföldi piac miatt a hazai fogyasztókat szeretnék megnyerni, melynek pillanatnyilag az az eredménye, hogy „háború” folyik a vásárlókért. Szekszárdon, a piacon például hosszú éveken keresztül három termelő kínálta a mézeit, most 11-en osztoznak a vásárlókon. Ennek az eredménye az „árharc”, ami ugyan kedvez a vásárlóknak, de hosszabb távon a méhészeket tönkre teszi, mondta a megyei elnök.

Foto:123RF

Ha megenyhül az idő, kiderül, hogyan teleltek a méhcsaládok. Azért van ok aggodalomra, hiszen a múlt év az atkáról és az ellene való védekezésről szólt. Úgy tűnt, a szerek hatékonysága sem volt a régi, talán hozzászokhattak, illetve az időjárás is nagyon kedvezett az atkáknak. A méz élelmiszer, így a méhészeknek nagyon meg van kötve a kezük, hogy mivel védekezhetnek. Az atkairtó ugyanis a mézbe nem kerülhet, a méheket sem károsíthatja, de elvárják tőle, hogy hatékony legyen az atkával szemben.

ősszel, a teleltetésre készülve sajnos látni lehetett, hogy több méhészetben is voltak gyenge családok. A méhek plusz 9 fok alatt nem repülnek, le vannak dermedve. A jelenlegi időjárásban néha-néha rájuk lehet nézni, például a kijárók szabadok-e, de nem szerencsés a méhek nyugalmát megzavarni.

A szekszárdi méhész klub tagjai kihasználták a téli pihenő-időszakot, egymást érték a szakmai rendezvények, ahová alkalmanként 50-150 méhész látogatott el. A méhészklubban elhangzott, hogy minőségi méhészeti termékeket, mézet, virágport, propoliszt kell a fogyasztóknak kínálni, valamint az atka elleni biovédekezésről (oxálsavval, mely a sóskában, spenótban is van), a hazai méhlegelőkről az erdész-méhész szemével. Február 6-án, este 6 órától pedig a Hogyan tovább magyar méhészet? címmel hallgathatnak meg előadást az érdeklődők. Ennek az az aktualitása, hogy továbbra sem tudják megállítani a kínai rizs-sziruppal készült mézek behozatalát Európába.

Nálunk van a legtöbb méhcsalád

Az OMME tagjai az elmúlt években sokat tettek azért, hogy népszerűsítsék a mézfogyasztást. Például az iskolákban tartott mézes reggelikkel. Ennek meg is lett az eredménye, nőtt a mézfogyasztás. De nőtt a méhcsaládok és a méhészek száma is. Hazánk világcsúcstartó ezen a területen, ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométerre 28-50 méhcsalád jut (Zala megyében 70). A spanyolok a második helyen vannak, náluk ez a szám 10 körül van. Európa legnagyobb méhészete is Magyarországon van, Baranya megye déli felében, egy családi vállalkozásban van 10 ezer kaptár. Tolna megyében egyébként 813 méhész közel 52 ezer méhcsaláddal foglalkozik, országosan közel 22 ezer méhész van és 1,2 millió méhcsalád.

Az, hogy hazánkban sok a méhész, talán az egyik oka az, hogy évek óta támogatást is kapott ez az ágazat. A napokban írták alá a Magyar Méhészeti Nemzeti Programot, melyben pályázni lehet különböző támogatásokra, például atkairtó készítményekre, aggregátorra, fűkaszára, utánfutóra, de méhanyára is.

agrotrend.hu / teol.hu