FÓKUSZBAN

Ezek a traktorok kapták a legtöbb pontot - kiosztották az „Év traktora 2018” díjakat

Ezek a traktorok kapták a legtöbb pontot - kiosztották az „Év traktora 2018” díjakat

Ebben az évben immár 21. alkalommal került sor az „Év ...

Megváltozik az egyszerűsített foglalkoztatásról és az illetékekről szóló törvény is

Megváltozik az egyszerűsített foglalkoztatásról és az illetékekről szóló törvény is

Az Országgyűlés 2017. november 14-i ülésén szavaztak a képviselők ...

Állattenyésztés

2017. november 11., szombat • 11:23

Nem hagyhatók ki az antimikrobiális szerek az állattenyésztésből

Ugyanakkor egyre nagyobb problémát jelent az antimikrobiális szerekkel szembeni ellenálló-képesség.

A FAO kerekasztal-beszélgetést tartott a magyar fővárosban az antimikrobiális szerek elleni ellenálló-képesség előfordulásáról és terjedéséről, annak érdekében, hogy a jelenséget csökkenteni lehessen az állattenyésztés szektorban - tájékoztat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Mindig kérjük ki hozzáértő véleményét antibiotikumok használata előtt – ebben egyetértettek az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az Állategészségügyi Világszervezet, az Egészségügyi Világszervezet, az Európai Unió és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakértői a november 10-i budapesti, az antimikrobiális szerek használatáról szóló rendezvényen.

Antimikrobiális rezisztenciáról (AMR) beszélünk, ha bizonyos mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok és élősködők) ellenállóvá válnak az antimikrobiális szerek, mint az antibiotikumok ellen.

A jelenség terjedőben van a nem megfelelő és túlzott szerhasználat miatt az állategészségügyben, növénytermesztésben és a haltenyésztésben is.

– Már jelenleg is évente mintegy 700 ezer halálesettel hozzák összefüggésbe az antimikrobiális szerekkel szembeni ellenálló képességet – mondta Andrij Rozstalnyij, a FAO budapesti állategészségügyi és -tenyésztési szakértője. – Nagyon fontos lenne az antibiotikumok felelős használata minden szektorban, hogy csak akkor válasszuk ezeket, amikor tényleg szükséges. Az állattenyésztés antibiotikum használata jelentős, ezért fontos, hogy javítsunk a fertőzések nyomon követését, ezen belül is a biológiai biztonságot és a higiéniát, illetve az állatok védekezőrendszerét erősítsük, hogy ne legyen szükség antimikrobiális szerekre.

A jelenség terjedhet például a nem megfelelő szennyvíz-kezeléssel, amikor nemkívánatos baktériumok és antibiotikum-maradványok kerülnek a vízhálózatba, vagy a klímaváltozással, ami felgyorsítja a határokon átnyúló állati betegségek terjedését.

– Az ügy összetettsége megkérdőjelezhetetlen – mondta Rozstalnyij. – Ez az oka annak, hogy a FAO partnerekkel összefogásban az „Egy Egészség” megközelítést alkalmazza, illetve szektorközi együttműködéseken keresztül közelíti meg az élelmiszerbiztonsági kockázatokat és más közegészségügyi veszélyeket, és ad tanácsot ezen kockázatok csökkentéséhez.

Az antimikrobiális szerek teljes elhagyása az állategészségügyi kezelésekből szintén nem megoldás.

Szakértők szerint ezzel egy légüres tér keletkezne, ahol fertőző betegségek szabadon terjedhetnének, tönkre téve az állattenyésztő és növénytermesztő szektorokat, veszélyeztetve a közegészségügyet. Az antimikrobiális szereknek megvan a maga szerepe az állategészségügyben. Ehelyett a FAO és partnerei az antimikrobiális szerek felelős és körültekintő alkalmazását javasolják. A nem terápiás – például növekedésserkentőként való – használatot minimálisra kell csökkenteni.

Globális szinten a FAO ajánlásokkal segíti az antimikrobiális szerekkel való körültekintőbb alkalmazására való átállást. Ebben a szervezet a fenntarthatóbb és innovatívabb mezőgazdasági megoldások használatára bíztat.

agrotrend.hu / NAK

Árutőzsde

Árfolyam-figyelő

    

Nyersanyag-figyelő

Kőolaj-figyelő

Géppiac

Agrárállások

Közösség

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.