Netre kapcsolt tehenek a jövő?

Hol van már az az idő, mikor a gazdaasszony háromlábú széken guggolva fejte meg Riskát, a gazda pedig a vezető állat kolompjának hangjával terelgette a csordát? A jövő csatlakoztatott farmján már a fejés és a fedeztetés sem lesz ugyanaz, mint régen. Az okosfarmok jelene és víziója a Kreatív Telenorral közös Next rovatában.

A mára technológiai terminussá fejlődött okosváros után egy szingapúri bázisú piackutató cég felmérésében a jövő okosfarmját és a vele együtt járó internet of cows fogalmát emlegeti. Az Arcluster netre csatlakoztatott szarvasmarháinak jelentőségéről szóló kutatása mindent újraír, ami eddig a haszonállatok tartásának gyakorlatát jelentette. A világ öt nagyobb, agrárkultúrában erős régiójában, köztük az európai piacon végzett kutatás előrejelzése szerint 2016. és 2021. között mintegy megtízszereződik az okosított farmokra épülő állattartási biznisz értéke – írja a Digital Trends.

„A gépek közötti kommunikáció, az egyre kifinomultabb automatizált technológia elterjedése, és a netre csatlakoztatható eszközök folyamatosan növekvő száma az elkövetkező évtizedben alaposan megváltoztatja a mezőgazdasági piacot is” – fogalmazott Arun Nirmal a kutatás vezetője, miközben hozzátette, a mára egyre több országban elterjedt automatizált fejő- és etető rendszerek mellett hamarosan megjelennek az állatok komfortérzetét, az egészségügyi állapotát, a legeltetési és a párzási igényét monitorozó digitális technológiák is.

A The Register brit lap cikke szerint például a jellemzően az állatok fülébe ültetett chipek ma már olyan adatokat képesek digitálisan továbbítani a gazdaságban dolgozóknak, amelyek időpontra bontva, naptárszerűen menedzselik az automatizált etetés, fejés sikerességét, és jelzik a legoptimálisabb megtermékenyítési időszakokat is. A Fujitsu például már kidolgozott egy GPS-lokátorra és lépésszámlálóra építő nyakban hordható kütyüt, amely jelzi az állatok megnövekedett mozgáskényszerrel együtt járó ivarzását. A mért adatokból pedig a farmerek pontosan tudják, hogy mikor kell a hűtött ivarsejtért és a vállig érő gumikesztyűért sietni, vagy legalábbis az inszeminálást végző állatorvost hívni – fogalmaz a cikk szerzője, miközben hozzáteszi, a jövőben ennek a kis kütyünek is komoly szerepe lehet abban, hogy minél nagyobbra nőjön egy gazdaság tej- és állatállománya.

Szóval akkor jöhet a szarvasmarha Tinder?

Kérdezi egy kommentelő a The Register cikke alatt, míg egy másik már a tehenekre kötött lépésszámláló által mért adatok Facebook-posztolását vizionálja maga előtt. És bár tényleg nem tudni, elvezetnek-e a csatlakoztatott jószágok az online állattartás Farmville-i újkoráig, a fentebb említett kutatás szerint a jövőben egyre több befektető, készülék- és szoftvergyártó cég száll be az okosfarm bizniszbe.

A Microsoft például HealthyCow24 néven jelenleg is gazdaságokban teszteli egyik legújabb rendszerét, amelyet a Windows Embedded szoftverére, az Azure felhőalapú szolgáltatására, és egy érzékelő szenzorokkal, mikrofonnal ellátott okosnyakörvre épített. Egy applikációval egybekötve ez jelent az állatok valósidejű egészségi állapotáról, riaszt, ha elkóborolnak, vagy ha hosszabb ideig nem kérődznek. A gazdák ezzel a monitorozással megspórolják a napi több órás istállózást, megteremtik a technológiára épülő, tudatos állattenyésztést, az új farmer-generáció pedig gyorsan szaporodó állatokról és gazdag tejállományokról riportozhat hamarosan. A Digital Trendsnek nyilatkozó kutatásvezető Arun Nirmal szerint pedig ezek a csatlakoztatott tehenek a közeli jövőben egyenesen egy okosfarm-bummot fognak előidézni.