FÓKUSZBAN

Ön ARAT vagy csak aratgat? Így lehet napi 8-10 hektárral többet betakarítani!

„Napi 8-10 hektárral kevesebbet tudtam aratni a területek jellegzetességei és a kombájnom gyári adottságai miatt. Ezért minden egyes munkanap az elmaradt bevételem 180-200ezer forint volt. A változékony időjárás miatt lecsökkent a használható napok száma, így kiemelten fontos, hogy hatékonyan, gyorsan és kisebb költséggel tudjuk betakarítani a gabonát.”

„Napi 8-10 hektárral kevesebbet tudtam aratni a ...

A hét témája: a kardántengelyekről mindenkinek

A kardántengelyek a gépészetben ott kerülnek alkalmazásra, ahol egymással állandó, vagy változó szöget bezáró tengelyek között kell nyomatékot (teljesítményt) közvetíteni.

A kardántengelyek a gépészetben ott kerülnek alkalmazásra, ...

Játsszon velünk Profi magazin előfizetésért!

Nincs még Profi előfizetése? Nem szeretne lemaradni a mezőgazdaság legfrissebb gépészeti híreiről, tesztjeiről? Játsszon velünk az I. NAK Szántóföldi Napokon, és Öné lehet egy 2017-es profi magazin előfizetés!

Nincs még Profi előfizetése? Nem szeretne lemaradni a mezőgazdaság ...

Kertészet

2017. január 03., kedd • 08:11

Csak az a monília ne lett volna!

A kajszi növényvédelme 2016-ban

A csapadékos tavasznak alapvetően örülnek a kertészek, kivéve akkor, amikor a gyümölcsfák virágzásának idején esik az eső. A Monilinia laxa kórokozó a párás, csapadékos időben fertőzheti a gyümölcsfák virágait, amelyen keresztül a hajtások is elszáradnak, elhalnak és jellegzetes száraz koronarészek mutatják majd a moniliás fertőzést.

A tavalyi esztendőben a kajszi virágzásakor nem alakult kegyesen az időjárás, párás és csapadékos volt, amelynek eredményeként – bizonyos fajtáknál – már piros bimbós állapotban fertőzhetett a virágokat károsító moniliás betegség. A meggyhez hasonlóan a kajszi kifejezetten érzékeny a virágokat károsító betegségre, amely 2016-ban jól szembetűnő volt. Nemcsak a meggyfákon láthattunk igen jelentős Monilinia laxa okozta tüneteket, hanem a kajszifákon is.

A kajszibarack és más csonthéjasok termesztése során a sztigminás levélfoltosság okozhatja a levelek lyukacsosodását. Az előző évben a sztigminás betegségnek is kedvezett az időjárás, amely a kajszi esetében jelentős kár okozására képes, hiszen a levelek károsításán túl, a terméseken is megjelenhetnek a sztigminás foltok, amellyel a termés elveszítheti piacosságát.

A kajszi termesztése során nagyon jelentős növényegészségügyi tényezőnek számítanak a vírusos és fitoplazmás betegségek. Az ellenük való elsődleges védekezési mód, az egészséges szaporítóanyag beszerzése és a fertőzés esetleges terjesztésének megelőzése. A szilvahimlő – Plum pox virus – a kajszifákat is károsítja. A tünetek jól felismerhetők, a termések magján kör alakú világos foltokat láthatunk. A vírus növényi nedvekkel is terjed, így a fitotechnikai munkák során ezt szem előtt kell tartani. A vírust a szúró-szívó szájszervű rovarok és a beteg fák virágpora is terjesztheti.

A baktériumos betegségek közül kajszi pszeudomonászos elhalása okozhatja a fák pusztulását. A betegség lefolyása során a levelek egy koronarészen, vagy a teljes koronát érintve elhervadnak, majd elszáradnak. A kórokozó november elejétől március elejéig fertőz, ebben az időszakban a metszési felületeken, de akár a fagyléceken át is képes a fát megfertőzni a betegség.

A kajszibarack jellemző és nagyon jelentős betegsége a gutaütés, amely egy komplex tünetegyüttes és a fák hirtelen kiszáradását, pusztulását jelenti. 2016-ban a kajszitermő vidékeken kevésbé volt megfigyelhető ez a jelenség.

2016-ban a kajsziültetvényekben átlagosan alakult az év az apiognomóniás, a lisztharmatos, a varasodás és a fómás betegségeket tekintve.

Kártevők

A kajszibarack termesztése során számolnunk kell a barackmoly, a keleti gyümölcsmoly és más molyok, sodrómolyok károsítására is. Az idei évben a kártevőket illetően átlagos évet zártunk.

A barackmoly és a keleti gyümölcsmoly is károsíthatja a terméseket, így minden évben kiemelt figyelmet kell fordítani az ellenük való védekezésre. A megfelelő szexferomoncsapdák segítéségével jól megfigyelhető a rajzásmenetük, így a megfelelő védekezési időpont és a készítmény is ennek alapján választható ki. A barackmoly esetében évente 3 nemzedék, míg a keleti gyümölcsmoly esetében évente 4 nemzedék fejlődik, így az ellenük való védekezésre hosszú távon is figyelmet kell fordítani. Mindkét kártevő lárvája a termést károsítva fejlődik ki, amellyel utat nyithatnak másodlagos betegségeknek is, mint a termést károsító moniliás betegség vagy a botritiszes betegség.

A 2016-os év a kajszi termesztők számára egy átlagos évnek mondható. Elsősorban a moniliniás betegség elleni védekezés jelentett kihívást a kertészek számára, egyéb kiemelkedő növényvédelmi kihívás nem volt.  

agrotrend.hu / Benedek Borbála

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.

");/*]]>*/