FÓKUSZBAN

800 éves családfa sarja a Vas megyei olajütő

„Nem az a fontos, hogy mindenkinek adjak, hanem az amit adok, tökéletes legyen.” – vallja Batha Pál, a szalafői olajütő. Az alig 40 éves fiatalember és felesége családi gazdaságukban 10 féle növény magját sajtolják hagyományos eljárással 15 éve. A Batha portán készült Magyarország első olyan tökmagolaja, amely HÍR védjegyet kapott, és ebből készült 2016-ban az Ország tortája is. Mindemellett náluk van tíz az ország őshonos mangalicái közül is. Batha Pállal beszélgettünk.

„Nem az a fontos, hogy mindenkinek adjak, hanem az ...

Ne várjunk a szomszédra! Most kell a kukoricabogár imágóit hatékonyan gyéríteni

Védekezési felhívás kukoricatermesztők részére.

Védekezési felhívás kukoricatermesztők részére. ...

Kertészet

2017. július 16., vasárnap • 17:02

A művészi értékű címke eladhatóbbá teszi a bort

Sok boros címke nagy hibája a túlcsicsázottság. Az elegáns, tetszetős, művészi értékű címke hozzájárul a termék eladhatóságához.

Kicsiben kísérletező, minőségi kézműves borokat előállító, szekszárdi termelő Szente Károly. Alapvetően műszaki beállítottságú szakember, mérnök, cégvezető, de közeledve a nyugdíjhoz, egyre több időt fordít a szőlészkedésre, borászkodásra.

Minőségre törekedni. Ez nála nemcsak a palackok beltartalmára vonatkozik, hanem azok külső megjelenésére is. Ezért vette fel a kapcsolatot az ismert képzőművésszel, Szatmári Juhos Lászlóval, aki nyolcféle boros címkét tervezett neki. Kellemeseket, szellemeseket. Ezeket hosszú ideig szeretné használni elő címkeként az üvegeken, s a változó információkat – mint például az évjárat – a hátsó címkén tünteti majd fel.

Nem új keletű dolog a borász–művész kooperáció. – írja a teol.hu. Prosek Zoltán a Paksi Képtár vezetője már 2000-ben indított egy ilyen akciót. Akkor az Első Magyar Bortársaság néhány tagját nyerte meg a művészi címkekészíttetés ügyének. Műtárgyak kerültek a tokaji, szekszárdi, egri boros címkékre, s az anyagot kiállításon is láthatta a közönség Budapesten és Badacsonyban. Később, 2013-ban paksi bortermelők bevonására is kísérletet tett, de az a projekt – noha már előrehaladott állapotban volt – végül, technikai okok miatt nem valósult meg.

Módos Ernő, az Alisca Borrend nagymestere is azt tartja, hogy a küllem, az igényes címke nagyon fontos, mert az emberek többsége szemre vásárol. Épp ezért a nagy pincészetek sokat áldoznak erre világszerte. A legdrágább borokat a francia Chateau Mouton Rothschild-birtokon állítják elő. A címkekészítőik között még Chagall is szerepelt.

Szekszárdon az Aliscavin volt az úttörő a címkekészíttetés megreformálásában még 1983-ban. Schubert Péter grafikus-tipográfust és más szakembereket kértek fel a tervezésre. Aztán felnőtt az új, már számítógéphez értő borászgeneráció, és saját újításokkal álltak elő, például családi címereket tüntettek fel. Ezek némelyike ízléses címke, de akadnak kevésbé jól sikerültek is.

Ugyanez a véleménye Schubert Péternek, aki gyakorolja és tanítja is a tipográfus mesterséget. Tervezett boroscímkéket Tokajtól Badacsonyig sokaknak, s persze amatőr munkákkal is találkozott. Ezek legnagyobb hibája a túlcsicsázottság. Holott a letisztult, elegáns dizájn sokkal kelendőbbé teheti a portékát.

A Juhos-féle címkék titka

fotó: meridiankft.com

Minden Juhos-féle képcímhez, minden címkéhez egy borfajta tartozik a Szente-féle pincészetben. Borbarát (cuvée), Dallam (kékfrankos), Gerjedelem (bikavér), Látomás (cabernet), Meglepi (kadarka), Örömtánc (olasz rizling), Szendeség (merlot), Vidámság (rozé)

agrotrend.hu / teol.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.