Kertészet

A végzetes károkkal fenyegető kártevő akár tömegesen is pusztíthat

Növényvédelmi szempontból a (jelenleg tapasztalható) hőségnek, száraz időjárásnak is megvannak a maga előnyei és hátrányai. Egyértelmű és határozott előny mutatkozik viszont az időjárás kapcsán – a bogyósgyümölcsök és egyéb termések jelentős kárral fenyegető kártevőjét tekintve -, a Drosophila suzukii, azaz foltosszárnyú muslica fejlődése kapcsán.

A tavalyi évben jelentős kárt okozott a károsító a hazai bogyósgyümölcs-termőhelyeken. A kártevő a nyár végén, ősz elején jelent meg és óriási gazdasági kártételével hívta fel magára a termelők és a tudományos világ figyelmét is. A szeder vagy a sarjon termő málnaültetvényekben akár 100%-kos kárt is okozott.

Drosophila suzukii

A szakirodalom és a honi megfigyelések alapján, a kártevő hazánkban az elmúlt néhány évben július végén jelent meg, majd szaporodása során egészen az őszbe nyúlóan károsított, folyamatosan növekvő populáció mellett. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy minden év más és más. A tavalyi nyár az ideihez képest jóval hűvösebb és csapadékosabb is volt, amely rendkívül módon kedvez a foltosszárnyú muslica fejlődésének. Ezzel ellentétben a jelenleg tapasztalható hőség hátráltatja a kártevő fejlődését, hiszen

túl magas hőmérséklet esetén a kártevő nem képes szaporodni, ugyanis a hímek sterillé válnak.

Érdekes tudni viszont, hogy ha a hőség elvonul, akkor ugyanazon hímek visszanyerik szaporodóképességüket és elindul a populáció növekedése.

Ez tehát azt jelenti, hogy a bogyósgyümölcs-termelők nem lehetnek teljesen nyugodtak a kártevő kapcsán, hiszen a hőség egyelőre késlelteti a kártevő megjelenését (mátraaljai megfigyelések alapján, ahol tavaly jelentős tömegben jelen volt a kártevő), de a hűvösebb, csapadékosabb idő beköszöntével a végzetes károkkal fenyegető rovar akár tömegesen is megjelenhet.

A Drosophila szárny pigmentációs mintázatok fejlődése és diverzifikációja

Az integrált növényvédelem szempont rendszerét figyelembe véve

az egyik legfontosabb teendőnk a sikeres és okszerű növényvédelmi kezelések kivitelezése érdekében, a megfigyelés, előrejelzés.

A fenti elvek mentén tehát nem szabad megfeledkeznünk a foltosszárnyú muslicáról, amely károsító esetében nagyon igaz a mondás, miszerint „jobb félni, mint megijedni”. A hazai növényvédelmi hatóság közreműködő az esetleges védekezésben is, hiszen az egyik (majdnem egyetlen) eredményes növényvédő szer hatóanyagot (spinozad) az idei évtől már engedélyezte a bogyósgyümölcs-ültetvényekben.

agrotrend.hu / Benedek Borbála

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés