FÓKUSZBAN

3 ok a rézpótlásra

A réznek elsődleges funkciója abban áll, hogy pozitív töltése révén kapcsolatba lép az élő szervezetben jelentős kis-, illetve nagyméretű molekulák negatív vagy elektrongazdag részeivel, elsősorban fehérjékkel.

A réznek elsődleges funkciója abban áll, hogy pozitív töltése ...

Így csinálják a magyar gépgyártók!

Az idei AGROmashEXPO-n 39 hazai mezőgépgyártó vállalkozás állította ki termékeit. Ezekből szemezgettünk néhányat.

Az idei AGROmashEXPO-n 39 hazai mezőgépgyártó vállalkozás állította ...

"Hihetetlen értéke van a magyar földnek" – interjú Az Év Agráremberével

Egész életemben azért dolgoztam, hogy hosszú távon értékteremtő munkahelyet tudjunk teremteni Szentesen és a térségben élő kertészeknek, mert a hagyomány, ami ide köti a zöldségtermesztőket, erre kötelez minket - vallja Dr. Csikai Miklós, az Árpád-Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatója, Az Év Agrárembere 2016 fődíjasa.

Egész életemben azért dolgoztam, hogy hosszú távon ...

Kertészet

2017. február 17., péntek • 08:24

Aki a szőlőnek is szabadságot ad – interjú az Év Bortermelőjével

Mészáros Pál lett 2016-ban az Év Bortermelője. A szekszárdi borászat számos nemzetközi és hazai versenyről vitt már haza pálmát. Kékfrankosuk, cuvée-jük, bikavérük nemzetközileg ismert és keresett.

Mészáros Pál szekszárdi borász (b) átveszi az év bortermelője díjat Zilai Zoltántól, a Magyar Bor Akadémia elnökétől a díj átadása alkalmából rendezett gálán a Corinthia Hotel Budapest szállodában, Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI

A tudatosan ellenőrzött minőség, a kreativitás, a művészi igényesség mellett a szőlő szeretete fémjelzi Mészáros Pál borait. A borászatot pedig a precizitás, a piaci érzékenység, az innovatív szemlélet, és a fogyasztók tisztelete jellemzi. Több mint 120 hektár szőlőültetvényen gazdálkodnak, széles a fajtaválasztékuk, így több mint tízféle palackos borral, 3-4 évjárattal vannak jelen a hazai és külföldi piacokon. Mint mondja, nem a versenyzés a cél. „Ha mosolyognak a fürtök az emberre, akkor lehet jó bort készíteni.”

- Mit csinál az Év Borásza február elején a délelőtti órákban?

- Kimegy a szőlőbe megnézni, ahogy metszenek, mert az elkezdődött. Most épp postát bontok az irodában, és olvasom a gratulációkat, amiket a díjhoz kapcsolódva kaptam.

- Az üzleti résszel milyen mértékben foglalkozik Ön?

- Nagyobb részt a szőlővel foglalkozom, a borral a fiam foglalkozik, de nyilván közösen kóstolunk, a Cuvée és bikavérek összeállításánál közösen dolgozunk. Az üzleti részt alapvetően a fiam viszi, de én is részt veszek az árszabásban, piaci kérdésekben.

- Tehát Önnek a növény, a szőlő a prioritás.

- Azt nézem, mikor milyen munkát követel, milyen állapotban van. Most például nagyon izgalmas volt, hogy van-e fagyás, mert sok rémhírt lehetett hallani. De itt Szekszárdon szerencsére nincs gond. Egy-egy rügy megkárosodott, de azt kikompenzálja a szőlő, tehát ez most itt nem gond.

- Ön szőlésznek vagy borásznak vallja magát?

- Mindkettő, de inkább szőlész vagyok. Vannak, akik csak szőlőt termelnek, ők jobban kiszolgáltatottak a piacnak, mert ingadoznak az árak Magyarországon, nincsen szerződéses alap az éves felvásárlásra. Mi is úgy kezdtük, hogy szőlőt adtunk el, de rákényszerültünk a borkészítésre is. Volt olyan év, hogy nem vették meg a szőlőnket, de szerencsére fel tudtuk dolgozni. Ma ott vagyunk, hogy 30 hektárról még vásárolunk szőlőt, de ezekkel az emberekkel megvan a fix megállapodás, és mi akkor is normális árat fizetünk, ha a piac alacsony árat ad. Így ők is létbiztonságban vannak.

- Szekszárdiaktól vesznek?

- Igen, innen a borvidékről, a hegyközség területéről is, de a bátaszéki részről is sokat vásárolunk. Mi anno az Állami Gazdaságnak szállítottunk, működött az Aliscavin, később Bonyhádra a Danubiának.

- Rengeteg jó borász van Szekszárdon. Ön magát hova pozicionálja?

- A díj mutatja, hogy elég elől vagyunk a rangsorban. Hétszer rendezték meg Szekszárd város borát, Kékfrankossal, Bikavérrel és Kadarkával lehetett pályázni, és ezt négyszer mi nyertük meg. Ez is óriási dolog, a borversenyeken is rengeteg aranyérmet nyertünk. Szubjektív megítélés helyett inkább ezzel válaszolok.

- Melyik díjra a legbüszkébb?

- A legutóbbira. A többi is nagyon szép elismerés, de ez különösen rangos, elegáns program volt. Nem is gondoltam volna. És a rengeteg szívből jövő gratuláció... - nagyon meghat. Egyébként szerintem ez nemzetközileg is emeli a borunk rangját, mert az egész világ egy kis faluvá változott a technika miatt. Hollandiából, Ausztráliából, Amerikából kapok leveleket, gratulációkat, ez az én korosztályom számára elképzelhetetlen. 69 éves vagyok. Nekem, az én korosztályomnak szokatlan ez a technika. Mi fejtettünk bort gyertyafény mellett, mert nem volt villany a pincében. Szóval, a mi életünkben óriási változáson ment keresztül a borászat.

- Mi a borász koronája? Amikor a borász mesterszinten csinálja a dolgot, mit céloz?

- Arra törekszünk, hogy minél jobb bort tudjunk készíteni, hibája ne legyen, és aztán jöjjenek a finom ízek, zamatok, és ha egy pohárral megiszik valaki belőle, kérjen még.

- Finom dolog ez. Egy ponton túl művészet.

- Igen. Már a szüret időpontjának a meghatározásával kezdődik. Tavaly volt egy korai szüret, és később is, a szőlő más ízt ad az eltérő időpontokban, a kettőt összeházasítva egy csodálatos ízvilágot lehet kihozni.

- Mindig az a cél, hogy megalkossa a bort?

- Igen. Ez csak úgy működik, még az egyszerűbbnek tűnő boroknál is. Ez saját ízlelés alapján megy. Ami nekem ízlik, arról feltételezem, hogy másoknak is, és ez szerencsére egybe is cseng. Nem kell túlmisztifikálni, hogy értek a borhoz vagy nem. Mindig azt mondom, ami ízlik, az a jó bor. És az emberek 99 százaléka kiválasztja a legjobb borokat. Értenek hozzá, csak nem hiszik el. De érzik, melyik a jó bor.

- A bor a készítőjéről is mesél.

- Igen, sokszor mondják, hogy a bor hasonlít a termelőjére is. Ugyanabból a szőlőből ahány borász, annyiféle bor készül.

- Kékfrankost például sokan készítenek Villányban, Szekszárdon is.

- A szőlőn is sok múlik, ki hogy műveli. Mi a szőlőnek is megadjuk a szabadságot, annyira nem tartjuk kordában. Azt mondjuk, hogy érezze jól magát a szőlő is, mert ha mosolyognak a fürtök az emberre, amikor jár a sorok között, abból lehet olyan bort készíteni, ami ízlik az embereknek.

- Nahát, itt szeretet van....

- (nevetés)...tényleg így van.

- Mekkora a véletlen és mekkora a tudatosság szerepe?

- Ez abszolút tudatosság, mert a növény reagál. Azt mondják, hogy a jó gazda szeme hizlalja a jószágot – nem csak nézi, hanem minden apró kis hibát észrevesz, látja, min lehet javítani. Ha a szőlő nem érzi jól magát, nem olyan szépen csillognak a levelei a napfényben. Az a jó, amikor szépen, feszesen csillognak a levelek, visszanéz a fürt az emberre.

- Saját egyedisége miben áll? Azt mondják Önökről, hogy ma a pincészet profi minőségéről, művészi arculatáról, innovatív karakteréről ismert.

- Járjuk a világot. Nyaralások során is meglátogatunk 2-3 pincét, sokat tanulnunk, és ezt beépítjük. A másik, hogy a technológiában a legkorszerűbbet igyekszünk megvásárolni, és szerencsére meg is tudjuk. Csak így tudunk versenyezni a világ borpiacán. Már az nem elég, hogy itthon adjuk el, mert itt is itt vannak a külföldi borok. Nekünk azoknál jobbat kell csinálni, hogy ezt vegyék meg. Minél jobb legyen a bor, ez van elől. Utána a bor megméreti magát.

- Mi Szekszárd fő borkaraktere? Van saját arculat?

- Igen, itt a kadarka, kékfrankos, bikavér az arculatot adó bor. Van palack is, amiben megjelenünk. Aztán itt a földek tagoltsága nagyon karakteres jellemző, ami a nagyüzemi termelést megnehezíti, de a kisebb területek, ahogy jönnek a völgyek, dűlők, azok annyira eltérőek, hogyha ezeket a borokat összeházasítjuk, csoda jön ki. Tehát ami művelésben hátrány, az minőségben előny.

- Van-e értelme versenyről beszélni? Mindenkinek megvan a maga egyedisége.

- Igen, és mindenki el is tudja adni a borát szerencsére, nincs túltermelés Szekszárdon. Verseny van, de ellenségeskedés nincsen, együttműködés van.

- Egyes vélemények szerint az ágazat megtartó ereje csökken, a fiataloknak nem pálya a szőlészet. Mit gondol?

- A szőlészet-borászat az a terület, ahol kicsiből is meg lehet élni, el lehet kezdeni. Ide nem kell nagy terület. Szekszárdon is 4-5 hektárból egy család meg tud élni, ott egy fiatal is el tudja kezdeni. Azért is sikeres a magyar szőlészet, borászat, mert a kicsik is tudnak világszínvonalú borokat készíteni és meg tudnak élni belőle.

- Tehát azt mondja, megéri boutique borokat csinálni.

- Igen, és itt jön a művészet, hogy hogy adod el. Olyan, mintha egy festményt árulna az ember. A marketingnek nagy a szerepe, illetve a gazdának, aki az arca az egésznek. De megéri, üzletileg is.

- Az Önök portfóliója gazdag: bor, vendéglátás, szőlőtermékek szerepelnek benne.

- Így komplett az egész. A piac kérte a kínálatbővítést, mi csak ennek próbáltunk megfelelni.

- Milyen arányban van a hazai és a külföldi értékesítés?

- 70-80 százalékban belföldön értékesítünk, erre vigyázunk is. De a környező országokba is szállítunk borokat kisebb kereskedőkhöz, és Kína a legnagyobb. Oda nagyon drága borokat is viszünk, de közepes minőségűeket is.

- Ha jövőt nézzük, látható egy változás a fogyasztási szokásokban – egyre népszerűbb a bio-vonal. Piaci trend az ökobor. Hogy állnak Önök ehhez?

- A Pécsi Kutató Intézettel volt egy kutatásunk, ahol kettő rezisztens fehér szőlőt és kettő rezisztens vörös szőlőt állítottunk be termesztésre, ezekből készítünk borokat. Ezeket nem kell permetezni, igazi ökoborok, mi ezt tartjuk jónak. Telepítettünk több helyre belőlük, hogy legyen biobor. Elképzelhető, hogy lassan elmegyünk ebbe az irányba. Igen, fokozatosan.

agrotrend.hu / GG.  

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.

");/*]]>*/