Kertészet

Az elmúlt öt év legjobb évjáratát ígéri a szőlő Tolnában

A felénél tartanak a gazdák a szürettel, a korai fajták már tartályokban vannak, szedik már az olaszrizlinget és a kékfrankost. A borászok szerint az elmúlt öt év egyik legjobb évjárata lehet az idei.

Javában tart a szüret a megyében, úgy tűnik, lesz elég szőlő, és a minőséggel sincs baj. Nagy István, a bátaszéki hegyközség elnöke azt mondta, az elmúlt héten nemcsak a szőlő cukorfoka, de a savtartalma is javult. Pontosabban ez utóbbi tompult, hiszen éppen a magas savtartalmak okoztak eddig gondot. Úgy tűnik, a borpiacon a fehér borok és a rozék a kapósabbak, éppen emiatt a fehér szőlőket keresik jobban.

Az országos helyzet kicsit rosszabb, mint a Tolna megyei, az idei szőlőtermés az eddigi becslések szerint nem éri el az átlagost – közölte Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke pár napja egy sajtótájékoztatón. Az ország 65 ezer hektárnyi szőlőültetvényén 2,5 millió hektoliter borra számítanak, ami 500 ezerrel kevesebb az átlagosnál. Néhány borkereskedő szerint ez nem is baj, hiszen visszaesett a borforgalom. Nem mindenki van ezen a véleményen, például a szekszárdi Partner Gábor szőlész-borász, aki a fiatal nemzedék egyik kiváló képviselője.  Azt tapasztalom, hogy az idei év jobb lesz mint az elmúlt pár év, a szőlő minősége kitűnő, a cukorfokok és a savak is a helyükre kerültek. Utoljára 2012-ben volt ilyen kiemelkedő év – mondta a termelő, aki hozzátette, az ő pincészetük az elmúlt évben nem csökkentette a forgalmát, igaz nem is növelte.

Czik János szekszárdi kertészmérnök jelentős területen gazdálkodik szőlővel. Több mint tíz fajtát művel és csak kékfrankosból van 16 hektárja. Véleménye szerint kevesebb termett, mint amennyire szükség lenne. Mivel bort nem készít, így a szőlőt értékesíti, mint mondta, már tavasszal lekötötték a termést a nagyobb felvásárlók, de a főváros és Esztergom környékéről is jönnek hozzá úgynevezett hobbiborászok, akik fejenként 15-20 mázsa szőlőt vásárolnak, amiből saját bort készítenek. Egyre divatosabb lett ugyanis az ilyen jellegű borászkodás. Czink János szerint ígéretes a szőlő beltartalmi értéke, mértek már merlot és kékfrankos cukorfokokat is, mindkettő 17-18 között volt. Ha hosszú, száraz, napos lesz az ősz, akkor kiváló borokat lehet majd készíteni.

Kevés a szüretelő, a jó munkaerő

Nagy gondot okoz, hogy nem találnak elég szüretelőt a gazdák. Bár egyre népszerűbb a szőlőkombájn alkalmazása, azért még nagyon sok kisebb borászatban kézzel szedik le a szőlőt. Ennek oka, hogy a kombájnhoz olyan fogadógaratot kell kiépíteni, ahová a gépből beöntik a szőlőt. Erre azonban még sok pincészet nem készült fel, hiszen ez több millió forintba kerül. Így maradnának az alkalmi munkások, akik napszámért szüretelnek. Az általunk megkérdezett borászok elmondták, egyrészt kiöregedtek azok, akik szüretelni jártak hozzájuk, másrészt sokan mentek külföldre. Burgenlandban például a többszörösét keresik meg annak az összegnek amit itthon kapnának. Ugyanakkor a hazai borászok nem tudnak több munkabért fizetni, hiszen a bor árát nem lehet tovább növelni.

őstermelő is alkalmazhat idénymunkást

Olvasóink közül többen is kérdezték, hogy őstermelőként regisztrált személy (akinek nincs egyetlen főállású munkavállalója sem) megteheti-e, hogy szüretnél egyszerre több, mondjuk 10 embert alkalmi munkavállalóként, egyszerűsített foglalkoztatással dolgoztasson. Egy általunk megkérdezett adózási szakember elmondta, a munkáltató (lehet az őstermelő is) egy évben 365-ször foglalkoztathat alkalmi munkavállalót. Ennek a keretszámnak a beosztása a munkáltató belátására van bízva. Tehát, ha valaki tíz napig szüretel, napi 20 emberrel, akkor 200-at használ el a keretszámából. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés mértéke mezőgazdasági idénymunkánál napi 500 forint személyenként. Az egyszerűsített munkavégzés nem haladhatja meg az évi 120 napot.

agrotrend.hu / teol.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook