FÓKUSZBAN

Mindannyian ugyanazért, a magyar mezőgazdaságért dolgozunk!

Fejér megye agráriuma évről évre fejlődik, s ehhez nagymértékben járulnak hozzá az ágazatban tevékenykedő szaktanácsadók, akik a gazdákat mind a pályázatokban, mind az adminisztrációban, mind a hatékony növénytermesztésben, állattenyésztésben és kertészeti munkában segítik. Minderről, valamint Fejér megye mezőgazdaságáról Balázsik Zsófia szaktanácsadóval beszélgettünk.

Fejér megye agráriuma évről évre fejlődik, s ...

A hét témája: válasszon hosszabb ideig betakarítható csemegekukorica hibridet!

Évről-évre emelkedik a kereslet az élelmiszernövény iránt, különösen a szuperédes fajták iránt nőtt meg az igény.

Évről-évre emelkedik a kereslet az élelmiszernövény iránt, ...

Szavazzon Magyarország Legszebb Birtokára!

Elindult a közönségszavazás, a voksokat 2017. augusztus 31-ig várjuk!

Elindult a közönségszavazás, a voksokat 2017. augusztus 31-ig ...

Kertészet

2017. június 15., csütörtök • 10:18

Az „ígért földjének” íze Zalában, avagy mindent a fügéről

Egzotikus növények márpedig megteremnek Magyarországon. Datolyaszilva, kivi, füge és az indián banán is ragyogóan érik Zalában. A megyében több ezer datolyaszilva és kivitő virul háztájiban: Becsehelyen komoly ültetvény van datolyaszilvából, Tormaföldén pedig ott díszeleg Európa legnagyobb fügeültetvénye. Hat hektáron 1200 tő él, 20 fajtáját nevelik itt az egyik legősibb kultúrnövénynek.

A füge eredeti hazája Kis-Ázsia, Szíria, Izrael, de ősrégi idők óta termelik Észak-Afrikában és Dél-Európában is.

Itthon sokfelé termelik, de úgy, ahogy azt a Fügeliget Kft. csinálja, senki nem foglalkozik vele. Harcz Endre termelővel beszélgettünk.

- Ez valóban Európa legnagyobb fügeültetvénye?

- Igen, ez szó szerint így van. Dél-Franciaországban és Spanyolországban vannak egybefüggő fügeültetvények, Európában a legnagyobb 2-3 hektár. A miénk 6 hektár, ennyi biztosan nincs sehol. Nekünk 1200 tő fügénk van. Olaszországban tanulmányoztunk ültetvényeket, ott egy gazdának van 10-20 fügéje, a gyümölcsöt leadja a felvásárlónak vagy egy szövetkezetbe. Tehát ott a fügénél nem divat az, ami nálunk itthon az alma vagy a körte esetében, hogy több hektárt birtokoljanak egyben. Hozzá kell tenni, hogy a füge sérülékeny gyümölcs, nehéz szüretelni, romlandó, ezért senki nem ültet egyben sokat.

- A dolog, ha jól tudom, nem Öntől indult, hanem egy ismerős nyelvtanártól, aki korábban kísérletezett fügével és egzotikus növényekkel már a 90-es évek elején.

- Varga János az én szomszédom volt 1992-ig, akkor én elmentem középiskolába, de a kapcsolatunk megmaradt. Majd 2005-ben felhívott, a közös érdeklődési témánk az időjárás volt és ennek kapcsán jött elő a füge is. Neki volt 1992 óta pár tő fügéje, azok addigra 10 méteres fák lettek. Elkezdtünk foglalkozni az időjárás kapcsán a gyümölccsel. A füge mínusz 15 fokig bírja a hideget, mondhatjuk, hogy hőmérsékletjelző növény is. Fotózni, dokumentálni kezdtük a szín, a forma, a méret és az érési idő szerint őket - ezt éveken át publikáltuk is az interneten, hobbi szinten. Majd egy gödöllői üzletember fügeültetvényt szeretett volna Magyarországon létrehozni. Megtalált bennünket az interneten, megismerkedtünk, terület után kezdtünk járni, és így indult a vállalkozás. Ma négyen vagyunk benne: a befektető, az ő lánya, egy helyi vállalkozó és én. 2010-ben ültettük az első fügéket. Ma 2-3 méteres bokrokká nőttek, gyakran több törzzsel.

- Ma mi az üzlet benne, gyümölcs vagy a szaporítás?

- Csak a gyümölcs. 20 fajta fügénk van. A tervek között a feldolgozás szerepel, a piacosításról keveset tudok mondani egyelőre. Annyi termés van - ezerkilós - pillanatnyilag, hogy azt magánszemélyek elviszik. De itt a horvát, osztrák és szlovén határ is pár kilométerre, ez is potenciál a jövőt tekintve. Egyébként ma is jönnek hozzánk ezekről a területekről látogatóba és vásárolni.

- Mekkora a várható hozam, ha eléri a csúcsot?

- 20-30 kilogramm bokronként – ez várható. Most csak 1-2 kilogramm van egy növényen. Sajnos az elmúlt 3 hónapban alig esett eső, 1 méter mélységig csontszáraz a föld, ez nem tesz jót az idei termésnek.

- Hogy találja meg Ön a saját piaci rést, a pozícióját?

- Többen hívnak magánemberek, hogy szeretnének kivit ültetni 10-et, 20-at, de azt tapasztalom, hogy a mai világban nem akarnak az emberek dolgozni. Mindenki úgy képzeli, hogy kiülteti a növényt, aztán várja, hogy teremjen. Hiányzik az alázat, a szorgalom. Aki meg vállalkozó, az olyan fáradt, hogy nincs kapacitása ezzel foglalkozni. Intézményes szinten pedig egyáltalán nem keresnek, mert el sem hiszik, hogy működik. Pedig valóban megérné vele foglalkozni többeknek, mert a beruházási költség ugyan elég nagy, de a fenntartás nem költséges. Könnyen tárolható, jól terem, jól jövedelmez.

- Hogy lesz a jövőben, amikor majd csúcsra jár a termés?

- Egyelőre a turizmusban van fantázia. Gyönyörű helyen van a liget, családok jönnek, jó program, szüretelnek, szabadidős program. Idővel feldolgozó háttér kell, mert egyszercsak beindul a termés, akkor muszáj lesz kezelni a sok gyümölcsöt. Szeretnénk készíteni lekvárt és aszalt gyümöcsöt is.

- Mennyire alkalmas a klíma és a talaj Zalában a fügének?

- Sokan jönnek azzal a kérdéssel, hogy nem fagy-e el a füge. Hozzáteszem, az Alföldön például sok gyümölcs van egyértelműen fagyveszélyes helyen, például Szegeden, Kecskeméten, ahol gyakran van mínusz 20 foknál is hidegebb. De mi itt egy dombtetőn vagyunk, 110 méterre a völgyszint felett, tehát egy 110 méteres fagylefolyású pozícióban. Itt a kritikus hőmérséklet a nehéz éjszakákon 5-10 fokkal magasabb, mint a völgyszinten. Például 2010. december 19-én a mellettünk lévő völgyben mínusz 22 fok volt, itt mínusz 8. Légvonalban ez csak 500 méter, de szintben 110.

- Idén is kemény volt a tél.

- Az elmúlt 30 év leghidegebb januárját éltük meg. Nálunk semmi fagykár nem volt. Mínusz 13,4 fok volt az ültetvényen a legalacsonyabb hőmérséklet. Ez hitelesített mérés volt. A szárazság okozott inkább kárt, nem a hideg.

- És a talaj? Az mennyire fontos szempont?

- A fügénél ez nem döntő szempont. Horvátországban például a tengerparton a sziklából is kinő és megél. Itt nálunk agyagtalaj van, de ez nem fontos. Speciális gondozást sem igényel, egyelőre permetezni sem kell. Persze van egy-két rovarfajta, ami feltűnt az országban az elmúlt években, és az aggodalomra ad okot. Például az amerikai lepkekabóca vagy a fügemoly. A moly teljesen lerágja a lombfelületet, a kabóca pedig fehér bevonattal vonja be a növényt, és ettől csúnya lesz, tehát ront az esztétikai értéken.

- Van datolyaszilva és kivi is Önöknél.

- Igen. Datolyaszilvából 25 tő, kiviből 12, és egy asiminia vagy indián banán nevű növény, az észak-amerikai indiánok kedvelt gyümölcse volt. De ezek bemutatójelleggel vannak. Biogyümölcsök, és jól viselik a klímát.

- Ez a cél: specializálódni egzotikus gyümölcsökre?

- Ez már nem kísérlet. A testvéremmel van egy 370 fás datolyaszilva ültetvényünk. Tavaly volt az első termés. Ez is működik Magyarországon, csak az a baj, hogy a szakma ezt nem támogatja. Próbáltuk bevetetni a támogatott gyümölcsök közé, de ez nem megy. Pedig itt Zalában sok helyen van 15-20 éves növény háztájiban, hibátlan terméssel, semmivel sem rosszabb, mint egy alma, barack vagy körte.

- Ellenállás van?

- Sajnos itthon elterjedt az a nézet, hogy csak az akadémia, az egyetemek bírnak ismerettel, tudással, rajtuk keresztül pedig nem lehet továbblépni, akadályai sokszor a gyakorlatnak és a haladásnak. A kivit például azért nem vették be a támogatott növények közé, mert azt mondták, nincs rá kísérleti ültetvény, nincs tapasztalat. Mi elhívtuk őket Zalába, ahol mindenből van 10-20-30 példány évtizedek óta. Ezer módszerrel, többezer fa, sokféle körülmény, és teremnek az egzotikus gyümölcsök. Ezt lehetne kísérleti alapul venni. De sorra jöttek a kifogások: mi van, ha elfagy?... és így tovább. Miért, a barack nem fagy el? Aztán jött a következő kifogás. Sok szakember jött megnézni a fügeültevényt is, és olyan dolgokat mondtak, hogy én világosítottam fel őket arról, hogy a gyakorlatban másképp van, mint az elméletben. Klíma, hőmérséklet, víz, növény kapcsolatáról például, talajról, nedvességről. Elmondanám, hogy a 80-as évek elején egy szakmai kísérlet keretein belül a kivit próbálták meghonosítani. Csináltak egy ültetvényt, ami szakmai hibák miatt nem termett. Aztán 1985-ben kivételesen hideg tél volt, fagykárt szenvedtek a növények, mert nem megfelelő fagylefolyású fekvésbe ültették, tehát megállapították, hogy Magyarországon a kivi nem terem és kifagy. Majd elvitték a klímára hivatkozva Villányba, a déli sziklás domboldalba. Nos, a kivi egy vízigényes erdei kúszónövény, ami mindenhova való, csak a déli sziklás területre nem. Ott a meszes talajon kisárgult, nem termett megfelelően. Mindebből levonták a következtetést: a kivi Magyarországon nem termeszthető. A mai napig ezt a tévedést tartják érvényesnek.

- Az akadémia és a gyakorlat együttműködése pedig fontos kérdés a haladáshoz.

- Olaszországban például egészen másképp van. Ott az egyetemek úgy kutatnak, hogy összedolgoznak a vállalkozóval, ültetvényessel, és az egyetem mintegy eszköze a gazdaságnak, az egyetem a gazdaságot támogatja, nem úgy, mint nálunk, ahol egyelőre nem így áll hozzá.

agrotrend.hu / GG.

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.