Az üzletekből csak a töredéküket ismerhetjük a körtéknek és a szilváknak

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága konzultációval egybekötött körte és szilva fajtabemutatót tartott az állomáson. A kísérleti állomás gyűjteményéből 39 fajta szilvát, illetve 30 fajta körtét – közülük 5 japánt és 25 európait – csoportosítva szemlélhettek és kóstolhattak meg az érdeklődők, de az elhangzott előadások során ezeknél jóval többről kaptak tájékoztatást – írja a Zalai Hírlap.

Lukács József, a NÉBIH elnökhelyettese, a kertészeti igazgatóság igazgatója elmondta, a kamara és az élelmiszerhatóság 2014-es együttműködési megállapodása révén szervezett rendezvénysorozat hasznos a termelők számára. Az elnökhelyettes megemlékezett arról is, hogy 125 éve vette kezdetét a hazai növényfajta-kísérletezés Cserháti Sándor professzor mosonmagyaróvári munkásságának köszönhetően.

Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala Megyei Szervezetének elnöke köszöntőjében meghatározó gazdasági ágazatként említette a kertészetet, noha a megye nem a meghatározó kertészeti területek közé tartozik. Ennek ellenére Zalában is egyre többen foglalkoznak a kertészet különböző ágazataival. Mint elmondta, a támogatások alapján tapasztalták, sajnos

mintegy 100 hektárral csökkent a megyében a körte termésterülete, viszont a fogyasztási igény növekszik.

Ahhoz, hogy versenyképesek legyenek a magyar kertészek, szükség van az újításra, új fajták megismerésére, ehhez nyújtanak segítséget a gazdáknak a fajtabemutató rendezvényeken elhangzó információk, mondta többek között a kamara elnöke.

fotó:Pixabay

Dr. Szani Zsolt, a NÉBIH körte témavezetője többek között a termesztés és a kereskedelem ellentmondásos helyzetéről is szólt.

– Míg a körtefajtáink rendkívül változatosak, addig a nagy áruelosztó központok, láncok csak néhány fajtával foglalkoznak, nem tudják kezelni ezt a sokszínűséget.

Becslések szerint a világon mintegy 3 ezer körtefajta létezik, hazánk is nagyon gazdag tájfajtákban. Az áruházláncok elsősorban két fajtát, a Vilmost és a bosc kobakot veszik át, az üzemi ültetvények is ezekre alapoznak. Ezeknek az ültetvényeknek a 60 százaléka Zala és Borsod megyében található meg, Zala nagyon jelentős a hazai körtetermesztésben.

Az elmúlt tíz évben többször kutattam a Dunántúlon régi gyümölcsfajták után – mondta Szani Zsolt. Lenyűgöző a házikertekben, szőlőhegyeken található körtefajták sokszínűsége. Egy fogyasztó viszont, aki az áruházakból jut hozzá a gyümölcshöz, ezekből csak néhány fajtát ismerhet meg – tette hozzá.

A kereskedelem értékmérője az egységes árualap, az egyfajta kezelési mód.

A körte esetében az egyik nehézség például a rendkívül változatos alak, a kereskedelem nem tud kialakítani annyiféle ládarendszert, amire szükség lenne.

Ez a helyzet, ez a sokféleség a helyi piacon értékesítő kistermelők számára ad lehetőséget. A rengeteg színnel, ízzel ők tudják megismertetni a fogyasztókat – mondta a szakember, s azt is közölte, hogy a pölöskei állomás is több mint 150 körtefajtát tart a referenciagyűjteményében.

A telepet Szili Ferenc állomásvezető mutatta be az érdeklődőknek. Elmondta, fajtaszámban bővelkedő ültetvényeik vannak cseresznyéből, meggyből, almából és egyedülálló a dió fajtagyűjteményük. Három éve telepítettek gesztenyét, és kis területen, egy hektáron tartanak szőlőt, aminek fajtaszáma viszont meghaladja a 300-at. Az állomásvezető az előadások végén kinn az ültetvényen is bemutatta körtefajtáikat.

A fiatal körteültetvényben Szili Ferenc (jobbról) beszélt a fajták jellemzőiről – fotó: Pezzetta Umberto

Sok információ hangzott el a szilvafajtákról is Márkné Deák Szilvia témavezető előadásában, aki a nemesítés európai trendjeiről, a fajták jellemzőiről beszélt az érési sorban elfoglalt helyük, a betegségekkel szembeni ellenállóságuk, külső megjelenésük, ízük alapján. E két gyümölcs betegségeiről, károsítóiról és az ellenük való védekezésről is részletes információk hangzottak el a fajtabemutatón.

agrotrend.hu / zaol.hu