Kertészet

Elsorvadóban a hazai gyökérzöldség-termesztés?

Technológiai korszerűsítéssel, öntözésfejlesztéssel és a tárolókapacitások kialakításával javítani lehetne a több mint másfél évtizede hanyatlófélben lévő gyökérzöldség-termesztés helyzetét hazánkban. Sárgarépából és petrezselyemből is importra szorulunk, holott a megfelelő irányú beruházásokkal újra önellátó lehetne az ország.


fotó: 123rf 

Bár néhány évtizede még önellátó volt az ország gyökérzöldségekbõl, mára sárgarépából és petrezselyembõl is kevesebbet termelnek a hazai gazdálkodók, mint amennyi egy év alatt elfogy a hazai boltokban. A gyökérzöldségek termõterülete az utóbbi 10-15 évben folyamatosan csökkent, sárgarépából pedig mára nettó importõrökké váltunk – hívta fel a Magyar Idõk figyelmét Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke.

A szakértõ szerint a termelés visszaszorulásának egyik fõ oka, hogy azokon a területeken – például Makó környékén –, ahol korábban sárgarépával és petrezselyemmel foglalkoztak a gazdálkodók, mára megváltoztak a klimatikus viszonyok, öntözés nélkül pedig nem lehet termelni. A termõterületet tovább csökkentette az elmúlt évben bevezetett oroszországi importtilalom is, az embargó miatt ugyanis – fõként a téli idõszakban – jelentõs mennyiségû lengyel áru lepte el a magyar piacot, ami még tovább csökkentette az árakat és ezzel együtt a hazai termelõk pozícióit is rontotta.
Összességében idén 5-8 százalékkal kisebb területen vetettek gyökérzöldséget a gazdálkodók – a sárgarépa és a petrezselyem mellett idetartozik például a cékla és a paszternák is. Egy átlagos évben 100 ezer tonna körül alakul az össztermés, az idén azonban ennél 12-14 százalékkal kevesebb kerülhet a raktárakba. A kisebb vetésterület mellett a nyári száraz idõjárás is csökkentette a hozamokat. A hazai fogyasztás összességében 130 ezer tonnára tehetõ. Az export-import egyenlegünk pedig 30 ezer tonna körül mozog, a külpia­cokról behozott termékek közt a friss áru mellett különbözõ feldolgozottsági szintû termékek is jelen vannak.

Ledó Ferenc szerint az egyetlen módja annak, hogy a hazai termelést a korábbi szintre emeljék, ha korszerûsítik a termelési technológiát, az ültetvényeken pedig megteremtik az öntözéshez szükséges feltételeket. Ekkor lehet esély arra, hogy a hazai kertészetek olyan jövedelmezõség mellett tudjanak termelni, amellyel fel tudják venni a versenyt az importtal – emelte ki.

Mindez nem lehetetlen, hiszen az országban vannak olyan területek – például Szabadszállás környékén –, ahol fõleg sárgarépából folyamatosan nagy mennyiséget tudnak termelni, jó minõségben. A szakértõ szerint a fajtaválasztásra is oda kell figyelni, a különbözõ típusokat különbözõ idõszakokra kell idõzíteni, így folyamatos lehet a frissáru-ellátás.

A jövõ egyik legnagyobb kihívása minden bizonnyal a tárolókapacitások kialakítása lesz, ma ugyanis csak nagyon kevés korszerû raktár áll rendelkezésre, ahol egész évben frissen tartható az áru. Úgy kell megoldani a tárolást, hogy lehetõleg ne csak a nyár végétõl karácsonyig tartó idõszakban tudjuk ellátni a hazai kiskereskedelmi láncokat sárgarépával és petrezselyemmel, hanem az év egészében – közölte Ledó Ferenc.
Szabadszálláson épp a napokban adnak át egy ilyen tárolót, a következõ években azonban több hasonló egység kialakítására lesz szükség.
Ledó Ferenc szerint a feldolgozási-csomagolási kapacitásokon is javítani kellene. „A fogyasztók egyre nagyobb része az úgynevezett félkész leveszöldséget keresi.

Ma már kevesen vesznek földes sárgarépát a piacon, az új fogyasztói igények szerint legalább félkész állapotban kell elõkészíteni a terméket, például darabolva, hogy azt már csak bele kelljen dobni a levesbe” – mondta a FruitVeb elnöke.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az elõzõ évhez képest jelentõsen drágultak a gyökérzöldségek: a petrezselyem kilója október közepén a nagybani piacon 500 forint volt, a gumós zellerért 270 forintot, a sárgarépáért pedig 110 forintot kértek.

agrotrend.hu / magyaridok.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook