Gépesítésre van ítélve a zöldségágazat

Az idei debreceni Farmer Expón több szakmai konferenciát is tartottak, ezek közül az egyikben a zöldség- és gyümölcságazat munkaerő problémáit tekintették át a meghívott előadók – számolt be honlapján az agrárkamara.

Ledó Ferenc, a FruitVeb elnöke szerint nem véletlen volt a témaválasztás, hiszen az ágazat megoldásra váró gondjai közül az egyik az akut munkaerőhiány (a másik kettő pedig az öntözésfejlesztés és az áfacsökkentés). Mint mondta,

annyira égető, hogy egyes vállalkozások azért nem vágnak bele a több évtizedre szóló, tőkeigényes kertészeti beruházásba, mert közép- és hosszútávon nem látják biztosítottnak az élő munkaerőt.

fotó:MTI

Nyugatabbra vagy feketén

Azt, hogy mi vezetett idáig, azt áttekintésében Domján Erika, a FriutVeb ügyvezetője igyekezett megvilágítani. Általánosságban fő ok a csökkenő népesség, így

egyre kevesebben kerülnek iskolai képzésbe, akik meg bekerülnek, azok is inkább a felsőoktatást célozzák meg, a szakmunkát ritkán választják életre szóló hivatásnak.

Ugyancsak az okok közé tartozik, hogy egyre erősebb a belföldi és a külföldi elvándorlás – mint mondta, még a kertészeteknél alkalmazható középfokú végzettségűek és a képzettség nélküliek is el- illetve kivándorolnak.

A hazai mobilizációra pedig szerinte részben magyarázat a jelentős kereseti különbség: Budapesten, Pest megyében, Győr-Moson-Sopron megyében vagy Komárom-Esztergom megyében sokkal több bért tudnak kínálni más munkákban is, mint a kertészetekben erős Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Csongrád megyékben. De Domján Erika szerint a folyamatosan emelkedő minimálbért sem tudják a kelet-magyarországi agrárvállalkozások kigazdálkodni, ezért aztán ha munkavállalóik nem nyugatabbra mennek, akkor a feketegazdaságot választják több pénzért.

fotó:MTI

Beletörődés helyett

A munkaerő-helyzet pedig a vállalkozás eredményességén is megmutatkozik. Mint Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem GTK Üzemtani és Vállalati Tervezés Tanszék egyetemi docense, az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) alelnöke rámutatott, minél nagyobb egy kultúra munkaerő-szükséglete, annál érzékenyebb lesz a munkabérre. Úgy vélte a következő öt év alatt ötven százalékkal nőhet az élő munkaerő ára a zöldség- és gyümölcstermesztésben, és átlag 1000 Ft/óra bérrel lehet számolni. Ez szerinte azt is jelenti, hogy

mivel magasabb bért kell kifizetni és mivel az eladások utáni bevételek nem emelkednek dinamikusan, kultúrától függően akár a nyereség 18-100 százaléka is elveszhet! Mindemellett hozamvesztéssel és a fejlesztések elmaradásával is lehet kalkulálni.

Megjegyezte, ez nem veszély, ez a realitás. Apáti Ferenc szerint ebbe a termesztők vagy beletörődnek, és akkor lassú sorvadásra lesznek ítélve, vagy hozamnövelésbe fognak, amihez pedig gépesítés, műszaki fejlesztés szükséges.

Salátavetőgép az Intervitis Interfructa Hortitechnica kertészeti gépkiállításon

Megfelelő embert a megfelelő helyre és gépre

Ugyanakkor nem minden kultúra betakarítását lehet gépesíteni, legalábbis ezt magyarázta Dr. Takácsné Hájos Mária, a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézete egyetemi docense. Mint mondta, csaknem teljesen gépesíthető a zöldbab, a zöldborsó és a csemegekukorica leszedése, míg a szabadföldi friss piaci zöldségek leszedése és az árukezelés is nagyrészt gépesíthető. A többinél viszont szükség van élő munkaerőre. Úgy vélte,

ha sikerül a megfelelő munkaerőt megtalálni, akkor a megtartásukra és a – modern technológiák, robotika felé irányuló – képzésükre kell törekedni inkább, mint sem az idénymunkások gyakori alkalmazására.

Hozzátette, ha pedig az állandó munkavállalók megvannak, akkor lehet a gépesítésben (technológiaválasztásban) és fajtaválasztásban gondolkodni.

Az egyetemi docens szerint szükséges lenne kihasználni azt a helyzeti előnyt, hogy a hazai termőföld kevésbé terhelt növényvédő szerekkel és műtrágyákkal, és környezetkímélő gazdálkodást alkalmazva versenyképes zöldség- és gyümölcstermékekkel lehet jelen lenni a piacon.

Mennyi az annyi?

A zöldséggel foglalkozó vállalkozásnak munkaerő-szükségletével és annak költségvonatával kapcsolatban Ledó Ferenc elmondta: a Délalföldi Kertészek Szövetkezete 144 fő állandó dolgozót foglalkoztat – amelyből 59 fő segéd-, 29 fő szakmunkás –, a bruttó bérköltségük, közteherrel együtt, 442 millió forint. Rajtuk kívül alkalmazotti és szerződéses viszonyban 9 fő szaktanácsadó és minőségbiztosítási szakember végez munkát. A társaság egyéb szerződéses megbízási viszonyban áll azokkal, akik a könyvelési, könyvvizsgálói, munkavédelmi, jogi, piackutatási és exportértékesítési ügyeket viszik, ezekre 56 millió forintot fordított tavaly.

Ledó Ferenc hozzátette, a szövetkezet is inkább a teljes vagy részleges gépesítés irányába mozdul el. Így a fejlesztési elképzelések között szerepel a precíziós termesztés, az automatizálás segítése – ami magával hozza az élő munkaerő csökkentését –, korszerűsítés a posztharveszt területén, új gépek vásárlása a hatékonyság fokozásával. A távlati céljuk pedig egy gépesített központi válogató-osztályozó beüzemelése.

agrotrend.hu / nak.hu