Kincset rejthetnek az elhagyott gyümölcsösök

A puszta közepén áll a Barna család tanyája, Kecskemét külterületén. A 23 ezer négyzetkilométernyi terület korábban szántóföld volt, ám mára egy igazán különleges gyümölcsöskertté alakult át.

Barnáék arra vállalkoztak, hogy megmentik nagyszüleink kihalófélben lévő különleges almáit, körtéit, cseresznyéit, szilváit és tovább szaporítják őket. A fél országot bejárva, Banától Vértesacsán át Tiszadobig, Hercegszántótól Szadán, Noszvajon át Komlóskáig számos értékes tájfajtát gyűjtöttek össze. Faiskolájukban egyedül  almából és körtéből  50-50 fajta található. – írja a hirado.hu.

A família tagjai eredetileg városi emberek, dr. Barna Tamás azonban erdőmérnök, így sokat járt-kelt a természetben. A tanyán lakó Rosznáky Barna Péter gyerekként a 7. emeleten élt Debrecenben, de már tinédzser kora óta tágas térre vágyott.

Tamás 2000 körül az erdei gyümölcsök génmegőrzésével foglalkozott, ennek kapcsán jutott el Dunapatajra, ahol a polgármester kivitte egy öreg elhanyagolt zártkertbe. A gyümölcsöst a téeszesítés sajátosságai miatt évtizedekig nem gondozták, mégis nagy, bőven termő fákat találtak ott. Köztük olyan kuriózumokkal, mint a lánycsecsű alma.

fotó: femina.hu

A bio gyümölcstermesztés kapcsán szöget ütött Tamás fejébe a gondolat, mivel ezeket az ellenálló fajokat elkerülték a kártevők. Így kezdődött a másfél évtizede tartó eredményes projekt.

Nekiláttak szaporítani a régi fajtákat, amelyeket saját gyűjtésből és az újfehértói génbankból alapoztak meg. A fajtamentők fontosnak tartották kihangsúlyozni, hogy az elhagyatott gyümölcsösökben sok értékes gyümölcsöt lehet találni.

Sokszor azonban ezek azonosítása sem egyszerű feladat. Bogyiszlóban például törökországi körtének nevezik a közismert kármán-körtét. A Galgamácsán gyűjtött „pulyka-” és „ananász-körte” továbbra is azonosításra vár.

Munkájuk elismeréseként Rosznáky Barna Péter szombaton vehette át a Mészöly Gyula-díjat Kecskemét városától.

agrotrend.hu / hirado.hu