Már majdnem mindenütt megjelentek! Figyelem: nem elegendő a lárvák ellen védekezni!

A NÉBIH értesülései szerint hazánk nagy részén megjelentek az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) imágói.

A rendkívül veszélyes FD terjedése megakadályozható az amerikai szőlőkabóca elleni eredményes védekezéssel.

Fontos, de nem elegendő kizárólag a lárvák ellen védekezni, mert

a fitoplazmát terjesztőszőlőkabóca repülésre képes imágója a környező, esetleg nem permetezett ültetvényekből képes betelepedni és a kórokozót terjeszteni.

Ezért kiemelten fontos az ültetvényben a kártevő sárga ragacslapos csapdázása, illetve a növényeken való vizuális felvételezése.

A szaporítóanyag előállító területeken legalább 3 színcsapdát kell kihelyezni hektáronként. Szőlőültetvényekben az ajánlott sűrűség 5 ha-os táblaméretig 3 csapda/ha, 5-10 ha összefüggő táblaméretig 2 csapda/ha és 10 ha feletti összefüggő táblaméret esetén 30 csapda/ültetvény.

Hetente két alkalommal szükséges a csapdafogást leolvasni, illetve a lombozaton az imágók jelenlétét megfigyelni.

A szaporítóanyag előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a csapdafogás eredményétől függetlenül kötelező a kabócák elleni védekezés.

A termő ültetvényekben az egyedszám (csapdafogás) ismeretében kell az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés szükségességéről és időpontjáról dönteni. A fogások alapján kicsi a kifejlett alakok populációsűrűsége, ha a fogott egyedek száma átlagosan 4 egyed/csapda/10 nap, közepes, amennyiben 4-15 egyed/csapda/10 nap a fogás és magas, ha a csapdázott imágók száma nagyobb, mint 15 egyed/csapda/10 nap. A védekezési küszöbérték 4 egyed/sárga lap/10 nap.

Az online elérhető károsító monitoring rendszerben térképi felületen nyomon követhető a kártevő észlelésének helyei és egyedszámának alakulása, amely alapján a védekezések ütemezhetőek.

Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról:

Az amerikai szőlőkabóca Észak-Amerikából származó egynemzedékes kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.

Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a kétéves cseren telel át, ahová a nőstények a tojásokat a foszló kéreg alá helyezik el. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől–közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége–augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz. Fertőzött növényállományban a fiatal, L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége kb. 4-5 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak.

agrotrend.hu / NÉBIH