Mi történhet a gyümölcsfáinkkal a hideg időben?

A szakirodalom szerint ez a hatás lehet biotikus és abiotikus. A biotikus okok közé soroljuk a környezeti hatásokat, a kártevőket és kórokozókat, az abiotikus stressz alatt pedig környezeti hatásokat értünk. Utóbbihoz soroljuk a talaj, az éghajlat, így a hőmérséklet okozta stresszhatásokat is.

Az elmúlt napokban az ország egész területén a hőmérséklet nagyon alacsonyra süllyedt, amely bizonyos kultúrnövényeink számára már abiotikus stresszt okozhatott, melynek eredménye és annak kimenetele számos tényezőtől függ.

A hazánkban termelt gyümölcsfajok között is nagy különbség tapasztalható a téli fagyállóságot tekintve – fotó: Pixabay

Alapvetően megállapítható, hogy az alma, körte, szilva, meggy, piros ribiszke és bodza hidegtűrése jónak mondható. A mandula, kajszibarack, őszibarack, japán szilva, dió, szőlő vagy akár a tüskétlen szeder fagytűrése kevésbé viszont kevésbé számít jónak.

A növényeink fagytűrő képességét azonban számos tényező befolyásolhatja. A növények kondicionális állapota, az alany-fajta kombináció, a lehűlés időpontja, az adott növény fenológiai állapota, a felmelegedés paraméterei és a termőrészek fejlettségi állapota is.

Az év ezen időszakában a gyümölcsfáink nagy része mélynyugalmi állapotban van, amely kedvező, hiszen növényeink ekkor érzékenyek legkevésbé a nagyon hideg időjárásra. A különböző növényi részek különbözőképpen reagálnak a hideg időjárásra, a leginkább érzékenyek a virágrügyek, aztán a hajtásrügyek, majd a fiatal vesszők, gallyak, gyökérzet és az idősebb fás részek. (Szalay, 2013) Ugyanakkor kísérletek azt mutatják, hogy pl. a kajszibarack, őszibarack és a mandula esetében is, a mínusz 15-20 fok már károsíthatja a rügyek egy részét. (Szalay, 2013)

A növény életfunkcióival összefüggő tényezők azonban egy komplex rendszert alkotnak, amiről nem szabad megfeledkeznünk. Ezért minden esetben, a hideg megérkeztével a saját növényeinket érdemes önállóan megvizsgálni, hiszen a fent említett tényezők nagy mértékben befolyásolják az egyes egyedek fagy elleni védekezési képességét.

A hőmérséklet megfigyelése és pontos mérése fontos része a mai növénytermesztésnek, a mért adatokat azonban mindig a növényeink megvizsgálása mellett értelmezzük. Szerencsés esetben a téli hideg ugyan a termésünk akár egy részét elvitte vagy károsította (amelyet a félbevágott barna színű rügyek arányából számíthatunk ki), de a fán maradó termések még értékesíthetők lesznek.

agrotrend.hu / Benedek Borbála