Kertészet

Nem kaszálták el a téli mínuszok az idei bortermést

A téli metszést megkezdő gazdák többsége nem tapasztalt komoly fagykárra utaló jeleket. A szakemberek szerint a valódi gondot inkább a tavaszi fagyok jelenthetik, ha olyankor következik be hirtelen lehűlés, amikor a növény nedvkeringése már megindult.

Megkongatta a vészharangot a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, amikor bejelentette, hogy a tartós januári fagy miatt az idei szőlőtermés elmarad a tavalyitól. Az ország különböző borászataiból származó Vince-napi visszajelzések nem mutatnak ennyire borús képet – írja közleményében a Borháló Borkereskedés.

Felidézték, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa korábbi nyilatkozata szerint jelentősen csökkenhet az idei szőlőtermés a szokatlanul kemény januári fagy miatt. „Korai még temetni a 2017-es termést és főleg a bort, hiszen számos régióban szépen kihajtottak a Vince-napi vesszők, a mennyiséget és a minőséget pedig még számos tényező befolyásolhatja” – mondja Kathona Krisztián, a Borháló Borkereskedés beszerzési igazgatója az országos visszajelzések alapján a meteorológiai tavasz első napján.

Tavaly egyes vidékeken a tavaszi fagyok, a komoly jégverések, majd a kifejezetten csapadékos augusztus jelentős terméskiesést okozott, a déli és az észak-magyarországi borvidékeken ugyanakkor a mennyiség nem maradt el a megszokottól. Kathona arra is felhívja a figyelmet, hogy a borászatban a minőség gyakran kárpótolja a gazdákat a mennyiségi problémákért. A kárt szenvedett ültetvények gazdáit persze ez kevéssé vigasztalja, de a fogyasztók szempontjából 2016 végül nagyon is jó évjárat lett. A frissen jó fehérek és rozék, valamint a könnyebb vörösek kifejezetten élvezetesek lettek, amiről bárki meggyőződhet a szaküzletekben. „A testesebb tételek még hordóba zárva érlelődnek, de sokat kóstolva közülük bátran állíthatom, hogy remek tételek kerülnek ki közülük” – mondja Kathona.

A téli metszést megkezdő gazdák többsége nem tapasztalt komoly fagykárra utaló jeleket. A Polgár Zoltán villányi borász ültetvényeiről származó vesszők például, bár kicsit később indultak meg, szépen hajtanak. A borász nem tart attól, hogy a téli fagy visszavetné a termést, ilyesmire utoljára 1987-ben volt példa. A kár akkor sem volt jelentős, még a mélyebben fekvő területeken sem.

„Előfordulhat persze, hogy pár rügy elfagyott, egy-két tőke fagykárt szenvedett, de az álmatlan éjszakákat nem ez fogja okozni a gazdáknak” – teszi hozzá Kathona Krisztián. A szőlő ugyanis téli álmot alszik, tél derekán nyugalmi állapotban van, és a mínusz 20 fok körüli hőmérsékleteket is elviseli a vesszőkben és rügyekben elraktározott édes nedveknek köszönhetően.

Nem lát okot az aggodalomra egy másik neves borász, Günzer Tamás sem, aki a metszés során nem tapasztalt fagykárra utaló jeleket, és más villányi gazdáktól sem hallott ilyesmire panaszkodni.

A valódi gondot a tavaszi fagyok szokták jelenteni, ha olyankor következik be hirtelen lehűlés, amikor a növény nedvkeringése már megindult. A gazdák rémálma a fagyosszentek jeges lehelete, ami hajtásnövekedés idején éri a szőlőt, és elviheti a termés nagyját vagy egészét, ahogy ez számos dűlőben megesett 2016 áprilisának legvégén a Balaton-felvidéken és Sopronban – emlékeztet a Borháló beszerzési igazgatója.

agrotrend.hu / Borháló Borkereskedés

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés