FÓKUSZBAN

Mindannyian ugyanazért, a magyar mezőgazdaságért dolgozunk!

Fejér megye agráriuma évről évre fejlődik, s ehhez nagymértékben járulnak hozzá az ágazatban tevékenykedő szaktanácsadók, akik a gazdákat mind a pályázatokban, mind az adminisztrációban, mind a hatékony növénytermesztésben, állattenyésztésben és kertészeti munkában segítik. Minderről, valamint Fejér megye mezőgazdaságáról Balázsik Zsófia szaktanácsadóval beszélgettünk.

Fejér megye agráriuma évről évre fejlődik, s ...

A hét témája: válasszon hosszabb ideig betakarítható csemegekukorica hibridet!

Évről-évre emelkedik a kereslet az élelmiszernövény iránt, különösen a szuperédes fajták iránt nőtt meg az igény.

Évről-évre emelkedik a kereslet az élelmiszernövény iránt, ...

Szavazzon Magyarország Legszebb Birtokára!

Elindult a közönségszavazás, a voksokat 2017. augusztus 31-ig várjuk!

Elindult a közönségszavazás, a voksokat 2017. augusztus 31-ig ...

Kertészet

2017. augusztus 07., hétfő • 15:02

Nem kímélik hazánkat a károsítók

Főként a városon élők találkozhattak már a platán csipkéspoloska kártevővel, ami a platán fák szívogatásával gyengítette a gyakran hatalmas fákat. A puszpángmoly pedig számos házi kert, díszkert tulajdonosának okoz fejfájást, hiszen kártételével elveszítik növényeink díszítő értéküket.

A platán csipkéspoloskához nagyon hasonló küllemű tölgy csipkéspoloska is intenzív terjedést mutatott a 2016-os évben. A kártevő észak-amerikai származású, amely 2013-ban jelent meg először hazánkban a déli országrészen.

tölgy csipkéspoloska 

A tölgyfákat károsító csipkéspoloska elsősorban az ország dél-keleti részében mutatott sikeres terjedést. A korábbi elképzelések szerint a hazai hideg tél megtizedeli a tölgy csipkéspoloska populációt, ami nagyban elősegíti a kártevő nyári gyengébb megjelenését, terjedését. A legújabb hazai kutatások során (Szent István Egyetem, NAIK közös munka) azonban kiderült, hogy

a 2016-2017-es viszonylag hideg tél csupán a vizsgált egyedek 36,5%-kát „vitte el”, így a faj további terjedésére és térnyerésére kell számítanunk.

A nemzetközi tapasztalatok alapján (Csóka, Hirka, Somlyai leírásában) a tölgy csipkéspoloskát nem tartják túlzottan jelentős kárral fenyegető fajnak. Ugyanakkor a hazai szakértők a platán csipkéspoloska kártétele kapcsán korábban azon a véleményen voltak, hogy a faj nem fenyeget jelentős kártétellel, ugyanakkor az elmúlt néhány év éppen az ellenkezőjét bizonyította be.

A kártevő a levelek fonákán való szívogatás hatására a levelek elsárgulnak, majd a talajra hullanak, hiszen megszűnik a fotoszintetizáció. Emellett gyakran a kültérre teregetett ruhák között is szívesen búvóhelyet keres magának a lakásban.

platán csipkéspoloska

A tölgy csipkéspoloska a platán csipkéspoloska közeli rokona, így a hazai szakértők sem tehetnek teljes felelősséggel megállapításokat, a tölgyet károsító tölgy csipkéspoloska terjedésére vonatkozóan.

Házi kertünk nagy ellensége a puszpángmoly

A puszpángmoly számos házi kert, díszkert tulajdonosának okoz fejfájást, hiszen kártételével elveszíti a puszpáng növényeink díszítő értéküket.

A puszpángmoly 3 nemzedékes faj hazánkban, és terjedése alapján invazívnak tekinthető, hiszen az első egyedekkel 2011-ben találkozhattunk Magyarországon. Éppen ezen tulajdonsága okán a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) munkatársai (Kárpáti Zsolt és Molnár Béla) kutatásokat végeztek a kártevő életformájának megismerése érdekében.

puszpángmoly

A vizsgálatok során a faj különböző fejlődési alakjait is vizsgálat alá vonták. Laikusként már-már elképzelhetetlen technikák léteznek, amelyet a rovarkutatások során is felhasználnak. Az MTA munkatársai nemcsak a károsító ürülékének kémiai összetételét vizsgálták, hanem a rovarok csápján az egyedi érzékszőrök működését, ingerületvezetését is képesek vizsgálni. Az ürülék illatanyaga vizsgálata során jutottak a kutatók arra a következtetésre, hogy az ürülék tartja távol a fajtársakat és egyéb potenciálisan károsító fajokat is a fertőzött a puszpáng növényektől. Az ürülék illatanyagának összetételét is meghatározták a kutatók, igaz további vizsgálatokra van még szükség ahhoz, hogy a jelenlegi kutatási eredményeket egy esetleges természetes védekezési módszerként felhasználjuk.

agrotrend.hu / Benedek Borbála

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.