Növekedett a dísznövényágazat tavaly

Kismértékben, 8 hektárral 1329 hektárra nőtt a dísznövénytermesztésre használt terület 2015-ben az előző évhez képest – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet éves összegzéséből. A szabadföldi termőterület csaknem 10 hektárral csökkent, 1246-ra, míg a fedett, ám fűtetlen terület egy hektárral 13-ra bővült. Az viszont kedvező változás, hogy a megelőző évhez képest 18 hektárral 70 hektárra bővült a fűthető fedett termesztő terület. Az ágazat sajátosságai miatt a dísznövénytermesztésre használt terület és az egyes dísznövénycsoportok termesztő területének összege között eltérés mutatkozhat, melynek oka lehet a terület pihentetése, illetve a termesztőfelület éven belüli többszörös használata, vagy az értékesítés elmaradása a növény tenyészideje, káresemény vagy gazdasági tényezők miatt.

Abban nincs változás az előző évhez képest, hogy az adatszolgáltatásban nagyjából 400 termelő vesz részt, a gyógynövény felvásárlásról pedig jellemzően 10 vállalat szolgáltat adatokat. A dísznövényes válaszadók 17 százaléka csak vágott virággal, 22 százaléka csak cserepes, kiültetésre szánt balkon- vagy hagymás növényekkel foglalkozik. A kertészetek 42 százaléka pedig faiskolai termelést jelölt meg fő profilként. 2014-hez képest 5 százalékkal csökkent a vágott virággal foglalkozók aránya, a cserepes szegmensben aktívak száma nem változott, míg a faiskolai profilú kertészetek aránya 3 százalékkal esett vissza.

Fotó: 123RF

Továbbra is a faiskolai növények termesztő területe a legnagyobb, a teljes terület 93 százalékát teszi ki, és ez szinte teljes egészében szabadföldi termesztést jelent. Az ágazat e szegmense adja a teljes, 9,1 milliárd forintos árbevétel 57 százalékát is. 2014-ben még csak 8,7 milliárd forint volt a teljes szektor bevétele, a faiskolai részarány pedig 51 százalék körül alakult. A faiskolai tevékenység bővülése az elmúlt 2 évben mind árbevételben, mind területnagyság terén töretlen.

A hazai dísznövény termesztő terület 4 százalékán állítanak elő vágott virágot, ennek közel kétharmada fűthető terület, 29 százaléka szabadföldi, a fennmaradó hányad pedig fedett, ám fűtetlen terület. Az előző évi adatokhoz képest mind a szabadföldi, mind a fűthető terület arányában visszaesést tapasztalt az AKI. A vágott virág és vágott zöld termékek árbevétele 2015-ben 1,5 milliárd forint volt, a 2014-es 2 milliárd után.

A cserepes, balkon- és kiültetésre szánt hagymás és rizómás növények termesztésére használt terület 16 százaléka volt szabadföldi, 72 százaléka pedig fűthető terület. A szegmens árbevétele 2015-ben 2,3 milliárd forint volt, hasonlóan az előző évihez. Az egy hektárra jutó nettó árbevétel a faiskolai termelésnél 4,2 millió forint, a vágott virágnál 30 millió forint volt. Az egy hektárra vetített nettó árbevétel a cserepes, kiültetésre szánt, balkon- és hagymás, rizómás növények esetében volt a legmagasabb, 53,4 millió forint 2015-ben.

A KSH adatai alapján a dísznövénytermékeket tartalmazó termékcsoportok export-import egyenlege évről évre negatív. A külkereskedelmi forgalmon belül az import aránya az utóbbi hat évben minden alkalommal 60 százalék felett volt. Dísznövényexportunkban a faiskolai termékek aránya meghatározó, de jelentős részesedéssel bír a vágott virág is.

Fotó: Kiss Zsuzsanna

A friss vágott virág importértéke évről évre jelentősen felülmúlja az exportértékét, és külkereskedelmi egyenlege 2015-ben tovább romlott. A vágott virág kivitele 1,3 milliárd forint árbevételt eredményezett, 9 százalékkal többet, mint 2014-ben. Az import 4,7 milliárd forintos értéke 5 százalékkal meghaladta a 2014. évit. A faiskolai termékek közül a fa- és cserjefélék és más gyökeres növények exportja 22 százalékkal csökkent, 1,3 milliárd forint volt, az impor gyakorlatilag az egy évvel korábbi 1 milliárd forintos szinten maradt, azaz a két faiskolai csoport együttesen még így is pozitív külkereskedelmi mérleget ért el 2015-ben.

A KSH adatai szerint a dísznövényexportunk meghatározó része – a környező EU-tag országok mellett – a német piacra került. Az import túlnyomórészt Hollandiából, Németországból és Olaszországból érkezett 2015-ben.

A dísznövénykertészetekben nőtt a foglalkoztatottak száma: 2014-ben még csak azt írta az AKI jelentés, hogy kissé meghaladta a 2 ezret, tavaly pedig már a 2100 felett járt a létszám. A bővülés csaknem teljes hányada a teljes idős alkalmazottaknál jelentkezett, a részmunkaidős foglalkoztatottak száma 400-ról 350-re csökkent egy év alatt. Az alkalmi munkát végzők száma érdemben nem változott, 400 fő körüli maradt.

agrotrend.hu / Kiss Melinda Katalin