Ráfér a korszerűsítés az ültetvényekre – fajta és művelésmód-váltás a leggyakoribb

Heves megye két borvidékén is több száz hektáron szeretnék átalakítani ültetvényeiket a szőlősgazdák. Országszerte február végéig pályázhattak azok a ­szőlőtermelők, akik korszerűsíteni akarták ültetvényeiket, s mindezt hektáronként 2,5-4 millió forint támogatással szerették volna megtenni – írja a Heves megyei hírportál.

Magyarországon az előttünk álló

három borpiaci évben összesen 45 millió euró áll rendelkezésre erre a célra.

Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint egy-egy pályázó átlagban két hektárt szeretne korszerűsíteni. Míg egész Magyarországon közel kétezer kérelem érkezett, Felső-Magyarországon (ennek része a Tokaji és a Bükki borvidék is) tavaly kikért engedélyek alapján majdnem 450 hektáron volt igény a korszerűsítésre.

Pál Sándor elmagyarázta, van, ahol kivágás után

fajtaváltást terveznek, de lesznek jobb termőhelyre történő áttelepítések is.

A leggyakoribb egyébként a fajtaváltás, illetve a művelésimód-váltás, amikor az öreg, korszerűtlen ültetvényt jobb fajtákra cserélik, vagy nagyobb tőkesűrűségű táblát hoznak létre, amelynek támrendszere megfelel a gépi művelésnek.

Kifejtette, az 5200 hektárnyi Eger környéki szőlőterületet nem érdemes növelni, viszont sok a régi – elvadult, nem keresett fajtájú, gazdaságosan nem művelhető – ültetvény, amit cserélni kell, ezek területe elérheti az ezer hektárt is. Mivel most jellemző a munkaerő hiánya, ezért gépesítésre törekszenek a gazdaságok.

A fajtaváltásoknál azt is el kell találni, mi lesz 30–40 év múlva a prioritás.

Eger kékszőlős vidék, Pál Sándor maga kékfrankos párti, hiszen ez bizonyított, hogy jól terem. Szerinte a klímaváltozás annyira nem érinti a vidéket, de érdemes aszálytűrő, rövidebb tenyészidejű fajtát választani. Az elnök szerint bár több helyre is lehetne még szőlőt telepíteni, a mostani terület egyelőre megfelelő, a korszerűsítéssel egységnyi területen nagyobb lesz a tőkeszám, nem lesz tőkehiány.

fotó: Pixabay

Dr. Nyilas János, a Mátrai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint

szerkezetátalakításra a környéken 300 hektárra nyújtottak be igényt, ami jelentősnek mondható,

hiszen ez a borvidék hatezer hektáros területének öt százaléka.

A fedezet a következő három évben országosan 5000–5200 hektár ültetvény korszerűsítésére lehet elég.

A gondot dr. Nyilas János szerint a szaporítóanyag beszerzése jelenti, hiszen az elbírálás bizonytalan ideje ­miatt sokan nem mertek rendelni oltványt. Külföldről persze vásárolhatnak, de az ötödével drágább a hazainál.

Dr. Nyilas János ­kifejtette, Gyöngyös vidékén is, mint minden más borvidéken, nyolc kiemelt fajtát választottak, amely elsőbbséget élvez a többivel szemben, ebből hat fehér, kettő vörös fajta. Úgy ­látja, a korszerűsítések minőségi változásokat hoznak a borvidéken. A művelési mód is hozhat változást, az sem mindegy, hogy milyen hozammal terveznek a gazdálkodók. Ehhez másképp viszonyulnak a termelők és a borászok, egyiknek a magasabb hozam és a nagyobb árbevétel, másiknak a kisebb hozam és jó minőség az érdeke.

agrotrend.hu / heol.hu