Rezisztens fajták nemesítése

fotó:123rf

A nemesítők célja mindig egy jobb fajta létrehozása. A nemesítési munka során törekedhetünk arra, hogy a termék piacosabb legyen, a növény legyen ellenálló bizonyos körülményekre, vagy éppen legyen ellenálló különböző növényi károsítókkal szemben. Ez utóbbi tulajdonságokat hordozó fajtákat nevezzük rezisztens vagy toleráns fajtáknak. A rezisztencia kedvezőbb, mint a toleráns tulajdonság, hiszen ez utóbbi esetében csak a tünetek maradnak el, a fertőzés viszont bekövetkezik.

Hazánkban is rendkívül sikeres nemesítési programok zajlanak, nemcsak szántóföldi növénytermesztés, hanem a zöldség-, és a gyümölcstermesztés területén is. Ezeknek a hazai kutatásoknak az egyik legnagyobb jelentősége az, hogy hazai körülmények között jön létre a fajta. Ekkor jó eséllyel, a jelenlegi hazai körülményekhez már „alkalmazkodik”, így a nemesítési munka során más egyéb hasznunkra (legyen az termelő vagy fogyasztó) váló tulajdonságokra lehet koncentrálni.

A növények termesztése során, hiába, hogy már több ezer év óta űzi az ember, a természet mindig tartogat kihívásokat. Egy ilyen kihívás az újonnan azonosított (alma) betegségek esete is.

A korábbi nemesítési munkák során, már létrejöttek olyan fajták, amelyek az almafa lisztharmatnak, varasodásnak és még a tűzelhalás kórokozóinak is ellenállnak. Az elmúlt időszakban, Németországban egy új kórokozót azonosítottak almán, ami azóta is nagy gondot okoz, elsősorban a bio termesztők körében. A Marssonina coronaria (Diplocarpon mali) először levélfoltosságot, majd súlyos esetben levélhullást okoz az almán. Már 2010-ben is találkoztak a problémával elsősorban a németországi bio alma termesztők. Ezért a drezdai Julius Kühn Kutatóintézet munkatársai elkezdtek komolyan foglalkozni a problémával, és jelenleg éppen erre a betegségre nézve indítottak el rezisztencia nemesítést.

Az alma termesztőknek alapvetően nincsen könnyű dolga. Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban számos rezisztens fajta került piacra, a fogyasztók által ismert és keresett termések viszont korábbi, a legtöbb esetben a hagyományos, nem rezisztens alma fajták termése. Ahhoz, hogy a rezisztens fajták termését is szívesen vegyék a fogyasztók, olyan fajtákat kell előállítani, amelyek termésminősége és termésének tulajdonságai megegyeznek, vagy hasonlítanak a fogyasztók által előnyben részesített régi fajtákhoz. Ezzel egy hosszú, tulajdonképpen fogyasztói szokás átalakítás kezdődhet el, ami jó minden szereplőnek.

Könnyebb a gazda dolga, mert egyszerűbben megoldható a rezisztens fajták növényvédelme, ezzel nemcsak költséghatékonyabb a termelés, de kisebb környezeti terhelés is keletkezik a termesztés során. A fogyasztók megmaradhatnak a „régi” ízeknél, vagy igény szerint találhatnak maguknak újat. Viszont minden bizonnyal ebben a hosszú és lassú folyamatban talán a nemesítő lesz a legboldogabb. Az a nemesítő, aki több évtizeden át dolgozott egy adott fajtán, ami élete főműve, és annak megkoronázásaként az unokája a bevásárlásból hazatérve, az ő almafajtájából vásárolt egy kosárral valamelyik áruházláncban. Én legalábbis így képzelem el a nemesítők életét. 

agrotrend.hu – Benedek Borbála