Szabad versenyt akarnak a közmunka miatt szorongatott őstermelők

Az utóbbi években több baranyai falusi önkormányzat is próbálta elterjeszteni a háztáji gazdálkodás gyakorlatát, módszereit a helyi lakosok körében. Cserdiben vagy Bodán – de ezeken kívül is számos településen – például a Start munkaprogram keretében kezdtek növénytermesztésbe, Bólyban szaporítóanyagot – magot és palántát – is adnak a fűszerprogramba bekapcsolódóknak. A megtermelt termés egy részét közvetlenül felhasználják, a többit tartósítva teszik el, forgalmazzák. A programban dolgozók hasznos, privát is hasznosítható tapasztalatokat, ismereteket is szereznek ezáltal.

Az „értelmes” munkát sokan, sok helyen látják szívesen, hiszen legális pénzkeresetet, hasznos elfoglaltságot ad. A közmunkában termelt zöldség azonban alaposan felforgatta a piacok, értékesítési csatornák menetét. A hagyományos őstermelők – azok a vidéki gazdálkodók, akik hosszú távon kerti növények termesztéséből élnek – ugyanis egyre gyakrabban hiába kopogtatnak a vidéki közkonyhákon termékeikkel, ott a közmunkában megtermelt zöldségeket veszik át inkább – idézi a Dunántúli Napló cikkét a bama.hu.  

Logikusnak tűnik, hogy az önkormányzati intézményeknél az önkormányzati program keretében előállított alapanyagot veszik meg, ami ráadásul az esetek többségében olcsóbb is, mint az őstermelők által kínált portéka.

Az árkülönbséggel a piacokon is találkozhatnak a tradicionális gazdák, hiszen a közprogramokból érkező szállítmányok ott is 15-20 százalékkal, de van, hogy még ennél is olcsóbban jelennek meg. Mint az őstermelők jelezték, a kialakult dömping hatása már a konzervgyári, illetőleg más feldolgozóipari felvásárlásnál is jelentkezik, ami komoly veszteséget jelent a piaci alapon dolgozók esetében. Az őstermelők a szabad versenyt, egyenlő feltételeket hiányolják a kialakult helyzetben.

Baranya megyében több ezer regisztrált őstermelő tevékenykedik, sokuknak – nyugdíj mellett, vagy akár „főfoglalkozásban” – ez a munka jelenti a megélhetés fő forrását. A jellemzően kerti kistermelő gazdálkodók szószólói úgy vélik, hogy a közmunkaprogramnak a zöldségtermesztésre való kiterjesztése átgondolatlanságból és tervszerűtlenségből fakadóan hozza nehéz helyzetbe a szektor szereplőit. A közmunkában folytatott termelésnél ugyanis állami támogatásból származik a dolgozók bére, sőt, a legtöbb esetben a munka során használt szerszámok, egyéb eszközök – akár fóliasátrak is –, van olyan program, ahol a vetőmagot, palántákat is állami juttatásból vásárolják. Ez eredményezi a közmunkában megtermelt zöldségek alacsonyabb értékesítési árát. A nehéz helyzetbe kerülő őstermelők a határán mozognak annak, hogy megérje számukra a tevékenység, ugyanakkor annak felhagyásával számukra sincs más alternatíva, mint a közmunka.

Az elmúlt hat-nyolc évben fokozatosan nyert teret, és egyre jobban hódít a háztáji gazdálkodás. Érdekes módon nem a tősgyökeres falusiak körében, hanem sokkal inkább a kitelepülő városiak esetében. A tizenöt-húsz tyúk előteremtheti egy család havi tojásszükségletét, és az állomány megújulása jegyében a húsellátásba is bekapcsolódhat. Utóbbit egyébként általában a főként háztartási maradékokon és némi takarmányon tartott disznóktól várják, a gyakorlat szerint két sertés nagyjából fedezi egy-egy család éves húsigényét. Nagy sláger lett a kecsketartás, de fontos megjegyezni, hogy ezeket az állatokat csak hozzáértéssel érdemes tartani, különösen tejhozamuk értékes egy önellátó gazdaság számára. A teljes évi zöldségszükséglet – krumpli, káposzta, paprika, paradicsom, tökfélék – egy 600–800 négyzetméteres konyhakertből már gond nélkül biztosítható. Ugyanakkor a mai napig az az észrevétel, hogy még mindig több olyan falusi van, aki a konyhakert művelése helyett inkább szupermarketbe jár zöldségért.

agrotrend.hu / bama.hu