Kertészet

Van terv, hogyan épüljön a szabolcsi alma márkája

Összefogtak a gazdák és minden szabolcsi Termelői Értékesítő Szervezet (TÉSZ), és egy emberként állnak a szabolcsi alma márkanév kiépítésének ügye mögé. A FruitVeb alelnöke szerint ez jelentős erődemonstráció amellett, hogy kidolgozott tervük van a termény piaci pozíciójának javítására.

Március 23-án rendezik meg a szabolcsi almáról szóló következő tanácskozást, amelyen egy intézkedési terv keretében konkrét lépéseket jelentenek be a népszerű magyar termény megmentése érdekében.

A cél a termőterületek megóvása a szabolcsi alma arculatának, piaci pozíciójának javítása érdekében

mondta a Magyar Hírlapnak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) alelnöke. Kifejtette, a hosszú távú válságkezelő tervük részeként márkaépítésbe kezdenek, hogy

„ne vesszen ki a fejekből ez a jól csengő név”.

Egy reprezentatív piackutatásra alapozva még ebben az évben külön marketinges csapat felmérni az ismertségét, hogy megtudják, a fogyasztók hogyan gondolkodnak a márkanévről.

Második lépésként – folytatta Apáti – egy kampányt szeretnének felépíteni, amely segít visszaadni a régi ismertségét és hírnevét, ám ennek megvalósítása már a 2019-es év feladata lesz. Összességében a márkanévépítésről elmondható, hogy

négy-hat éves folyamat, mire ennek kézzelfogható eredménye lesz.

fotó:Pixabay

Ha sikerül elérnünk – mondta az alelnök –, hogy nő a szabolcsi alma ismertsége, és tudatosan kezdik el keresni a fogyasztók, akkor válik fontossá, hogy meg is tudjuk termelni a szükséges mennyiséget. Elmondása szerint erre egy terméktanácsnak viszont már kevés ráhatása van.

Az, hogy a termelés lépést tud e majd tartani a kereslet növekedésével, az a támogatási rendszer, az adó, a munkaerő-politika és szaktudás kérdése.

A szabolcsi alma megmentésének ügyéről azt mondta, összefogtak a gazdák és minden szabolcsi TÉSZ, egy emberként állnak az ügy mögé, ami mindenképpen komoly erődemonstrációt jelent.

A sokat emlegetett összefogás, ami eddig hiányzott az ügyben, most végre megvalósul. Már ezzel önmagában nagy eredményt értek el az ágazat fejlődése érdekében

– közölte Apáti Ferenc.

Magyarországon tizenöt-húsz évvel ezelőtt 42 ezer hektárnyi almaültetvény volt, mára 26 ezerre esett a terület nagysága, ami negyvenszázalékos csökkenés. Szabolcs megyében 22 ezerről 16 ezer hektárra csökkent az almások területe, ráadásul a meglévő ültetvények harminc-negyven százaléka idős, elöregedett.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés