Zsigó György: támad a monília

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!

A kajszi kezelését, a bimbók kinyílása után máris el lehet kezdeni. Jelenleg már az átázott talaj kipárolgása is elegendő nedvességet biztosít a gombának. Permetezni kell, még akkor is, ha a következő napokban szárazra, melegre fordulna az időjárás. A tavaszi rezes lemosás nem elegendő. Most a bibéket kell megóvni a gomba támadásától. Itt hatol be a gombafonal az ágakba, a törzsbe és ott akár teljes száradást okozhat.

Ugyanígy fertőzi a meggyet is, melynél már a bimbók zöld csészelevelein át is bejuthat a növénybe. Tehát a folyamatosan nyíló meggynél már bimbós állapotban permetezzünk felszívódó gombaölőkkel, majd a virágzás hosszától és az időjárástól függően ismételjük. Nedves időben, elhúzódó virágzáskor: fehérbimbós állapotban, teljes virágzáskor, 80%-os sziromhullásban majd terméskötődés után is védekezni kell. A jobb hatás illetve a rezisztenciatörés miatt felváltva illetve kombinálva használjuk a felszívódó és a kontakt készítményeket.

Felszívódó (szisztemikus) gombaölők melyek egy része a kajsziban illetve a cseresznyében és a meggyben engedélyezett: Topas 100 EC, Chorus 50 WG (ez utóbbi hűvösben kimondottan jól hat), Systhane Duplo *, Talentum*, Sygnum WG*, stb. (A Teldor 200 SC-t és a Switch 62,5 WG-t is engedélyezett, de inkább később, a gyümölcsmoníliára ajánlják.)

Az engedélyezett kontakt szerek a mankoceb* hatóanyagúak: Dithane M 45 és DG Neo-Tec, Manzate 75 DF, Manco 80 WP, Penncozeb DG és Plusz, Vondozeb DG és Plusz, stb.

(A *-gal jelöltek II. kategóriásak, de kis kiszerelésben III. kategóriásként is vásárolhatók.)

Egyes biotermesztők meggyben, virágzásban, a „finom” rezekkel is próbálkoznak pl. a Cuproxat FW-vel. Állítólag működik, bár sokat kockáztatnak a szirmok leperzselésével. Kisebb, pl. fele dózist használnak. Fontos, hogy a korai permetezés jó minőségben, apró cseppképzéssel történjen. Teljesen be kell fednünk a virágok belsejét! A tapadást, esőállóságot növelhetjük pl. Silwet Star, Nonit, Biosol- Káliszappan hozzáadásával.

Amennyiben a megelőző (preventív) védekezés ellenére, mégis megtörtént a fertőzés, azt már a sziromleveleken, a bibén vagy a porzókon is láthatjuk, apró, barna foltok alakjában. Később az egész virág elbarnul, nagy részük elszáradva a fán marad. (Sajnos már jól ismerjük a tüneteket, nem mellékelek fotókat.) Ekkor már a vessző belsejében terjed a kórokozó. Nagy sebességgel halad a vázágak, majd a törzs felé. Itt már csak a gyors metszés segít! A fertőzött rész alatt 20-30 cm-rel kell levágni a száradás tüneteit mutató vesszőt, ágat. A kajszi és a meggy mellett a cseresznye, a mandula, egyes szilva fajták és számos dísznövény is károsodhat a virágfertőző moníliától.

A tavaszi fertőzéstől az egész növény kipusztulhat, tehát veszélyesebb mint a gyümölcsökön jelentkező moníliás fertőzés. Ez utóbbi esetben „csak” a termés rothad el, nem szüretelhetünk, de nem károsodik a fa.

Pályi Béla kollégám Beregszászról a levélpirosító ribiszke-levéltetűről tudósított. Nézzenek körül Önök is a kertjükben. Felébredtek a rovarok és az atkák is. Legközelebb már róluk is írnom kell.

agrotrend.hu / Zsigó György