Ekkora területen öntöznének a magyar gazdák

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által koordinált, közel 40 ezer tagot érintő vízigény-felmérés során kiderült, hogy az ezen gazdálkodók által a jövőben öntözni kívánt területek összesen 377 ezer hektárt tesznek ki.

Az öntözött területek növelése mindenképpen szükséges, hiszen hazánkban lehulló csapadékmennyiség az elmúlt 110 évben 10 százalékkal csökkent, az átlag középhőmérséklet pedig a globális tendenciákkal összhangban emelkedik – tájékoztatott közleményében az agrárkamara.

fotó:123rf

A falugazdászok összesen több mint 39.200 termelő adatait rögzítették, illetve közel 1.150.000 hektár terület mértek fel a 2017. december 1. és 2018. január 31. közötti időszakban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által megtartott vízigény-felmérés keretében.

Az eredmények előzetes kiértékelése alapján látszik, hogy a felmérés által érintett területből a jelenleg öntözött területek 87 százaléka 4 megye területére esik,

legnagyobb területaránnyal Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezik (30,1 %),
ezt követi Békés megye (23,3 %),
majd Hajdú-Bihar (18,6 %)
végül Csongrád megye (15,2 %).

Ugyanezen az 1,15 millió hektáros területen a gazdálkodók által a jövőben öntözni kívánt területek is felmérésre kerültek, amelyek mindösszesen 377 ezer hektárt tesznek ki. A jelenleg öntözött területekhez képest a jövőbeni öntözési igények is főként ugyanabban a 4 megyében jelentkeztek, ahol jelenleg is számottevő az öntözött területek aránya, de a területarányok elérnek. Legnagyobb területaránnyal Hajdú-Bihar megye (38,6 %) rendelkezik, ezt követi Békés megye (18,2 %) majd Jász-Nagykun-Szolnok (16,9 %) végül Csongrád megye (10,1 %).

fotó:123rf

A vízigény-felmérés előzménye a 2017 októberében megjelent öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat volt, amelynek értelmében a Kormányzat feladatának tekinti az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének, észszerű fejlesztésének, a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyét.

A stratégia részeként a NAK feladata volt a felmérés koordinálása az öntözésfejlesztés megvalósítása szempontjából reális területeken. A stratégia célja a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület minimum 300 ezer hektárra történő növelése, így jól látható, hogy a valós igények meg is haladják a prognosztizált terület nagyságát.

A vízigény-felmérés területe a vízgyűjtő rendszerekben rendelkezésre álló vízkészletekhez, valamint az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeihez igazodóan került meghatározásra. A Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság térinformatikai fedvény formájában átadta az Agrárgazdasági Kutató Intézetnek (AKI) a jelenleg működő 68 öntözőrendszer hatásterületének lehatárolását, majd a Magyar Államkincstár összemetszette a 2017. évi egységes kérelem (SAPS) támogatásigénylési adatokhoz kapcsolódó ügyfél táblarajzok térinformatikai fedvényével. Az ezáltal lehatárolt terület határozta meg a felmérés területét és a felkeresésre kijelölt gazdálkodók, kamarai tagok számát.

Az öntözés fejlesztése azért is időszerű feladat, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai alapján a hazánkban lehulló csapadékmennyiség az elmúlt 110 évben 10 százalékkal csökkent, az átlag középhőmérséklet pedig a globális tendenciákkal összhangban emelkedik.

A Kárpát-medencében azonban a legnagyobb problémát jelenleg a vízháztartás idő- és térbeli szélsőséges eloszlása okozza, ennek következtében hazánk egyre kitettebb hol a belvíz-, hol az aszály veszélyének.

A klimatikus változások miatt egyre többen látják szükségszerűnek az öntözést, még ha az nagyobb befektetéssel is járna.

agrotrend.hu / NAK