Előfordulnak fagykárok, de az ország kenyere nincs veszélyben

Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vasárnapi jelentése szerint mostanáig 37 szakaszon rendeltek el belvízvédelmi készültséget: húsz szakaszon másodfokú, tizenhét szakaszon elsőfokú készültség van érvényben. A belvízzel elöntött terület nagysága már több mint 44 ezer hektár, ebből csaknem 24 ezer hektár vetés-szántó. A legnagyobb elöntések a Körösök és a Közép-Tisza vidékén keletkeztek. Ugyanakkor kiemelték: a következő napokban továbbra sem várható számottevő csapadék, az éjszakai fagyok és a nappali felmelegedés segíti a belvíz folyamatos levezetését.

Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szóvivője, Zala megyei elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy az ország több területéről kapott információk alapján fagykárokat lehet valószínűsíteni az őszi vetésű kalászos gabonáknál és az őszi repcénél is. A tartósan alacsony hőmérséklet miatt a táblák kezdik elveszíteni a zöld színt, és a talaj színe dominál, a levelek sötétebbé, üvegesebbé válnak, ezek a jelek pedig arra engednek következtetni, hogy a növény leveleinek egy része károsodott. A káposztarepcénél a levelek elsárgulása figyelhető meg, ami az elfagyás tünete. A NAK szóvivője hozzáfűzte: még fagyott a talaj, így az, hogy keletkezett-e fagykár az adott területen, illetve milyen mértékű, csak akkor állapítható meg, amikor felenged a föld.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Vancsura József azt mondta, hogy nem katasztrofális a helyzet. Előfordulnak ugyan fagykárok az őszi vetésű repcében, búzában, de az ország kenyere nincs veszélyben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt öt-tíz évben nem volt ennyire hideg télen, ami próbára teszi a növényeket. Magyarországon összesen százharminchat búzafajtát termesztenek, a hazai fajták bírják a hideg időt, a külföldről behozott fajtáknak viszont ez a tél lesz a vízválasztó, most derül ki, hogy mennyire képesek dacolni az időjárás viszontagságaival. Vancsura hangsúlyozta: ha nincs hó, az mindenképpen növeli a fagyásveszélyt. Szerinte legalább egy hétnek el kell telnie, melegebb idő szükséges, hogy a fagykárokat pontosan felmérhessék.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, Csizmadia György elmondta: voltak olyan gyümölcstermesztő helyek az országban, ahol az elmúlt hetekben mínusz 24–26 fokot mértek. Hozzáfűzte: Bács-Kiskun megyében, Kecel és Kiskőrös térségében szőlőültetvények fagytak el az extrém hidegben. Gondot okoz a tartósan hideg idő a szabadföldi termesztésű szamócánál, málnánál is. Ugyanakkor jelezte: ha a kajszibarack termőrügyének húsz-harminc százaléka elfagy, még akkor is jó termés lehet. Ha azonban tavasszal pusztítanak fagyok, például áprilisban mínusz négy fok alá süllyed a hőmérséklet, akkor a gyümölcstermés akár nyolcvan, sőt száz százaléka is odaveszhet.

Magyarországon összesen 419 kilométeren van érvényben árvízvédelmi készültség. Ebből – a Tiszát, a Lónyay főcsatornát, a Bodrogot és a Keleti-főcsatornát érintően – 225 kilométeren harmadfokú a készültség, emellett 39 kilométeren a Tiszát és a Lónyay főcsatornát érintően másodfokú. További 155 kilométeren a Tiszán, a Sajón, a Bodrogon és Rongyva-patakon elsőfokú az árvízi készültség.

Összetorlódott jégtáblák a Tiszán, Tiszaladány határában 2017. február 12-én. MTI Fotó: Balázs Attila

OMIT vasárnapi jelentésében kiemelték, hogy az időjárás az árvízi helyzet szempontjából kedvező: újabb jelentős jégképződéshez nem lesz elég hideg, de ahhoz igen, hogy a folyók vízutánpótlása alacsony szinten maradjon.

agrotrend.hu / MTI, magyarhirlap.hu