Ezért kell növelni a termésbiztonságot

Idén harmadik alkalommal rendezték meg a Vas megyei búzatermelési versenyt. Az eredmények jól mutatják, hogy a versenyképesség javítása elképzelhetetlen a termésbiztonság növelése nélkül.

Az idõjárás döntõen befolyásolta az idei terméseredményeket – kezdte beszámolóját az október 24-i eredményhirdetésen Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei elnöke. Mint mondta, a hosszúra nyúlt, hó nélküli, komoly fagyokat hozó tél a bokrosodást, az aszályos tavasz és a hõhullámokkal érkezõ kora nyár pedig a kedvezõ ezermagtömeg elérését gátolta.

A kedvezõtlen körülmények ellenére tisztességes eredmények születtek: takarmánybúza kategóriában Viziné Balogh Hajnalka érte el a legnagyobb hozamot, hektáronként 10,09 tonna termést takarított be. Étkezési búza kategóriában Nagy Imre nyerte a termésversenyt, 9,58 tonna/hektáros termésátlaggal.

A 2017. évi Vas megyei búzaverseny díjazottjai

Takarmánybúza – I. helyezett: Viziné Balogh Hajnalka, 10,09 t/ha;
II. helyezett: Forintos István 9,62 t/ha;
III. helyezett: Vizi Márton 9,52 t/ha

Étkezési búza – I. helyezett: Nagy Imre 9,58 t/ha;
II. helyezett: Gaál József 9,1 t/ha;
III. helyezett: Rácz Dániel és Szabó Tiborné 8,79 t/ha

A részt vevõ gazdálkodók átlagosan 7,67 tonnás hektáronkénti hozamot értek el, ami messze felülmúlja az 5,3-5,4 tonna/hektár körüli Vas megyei és országos termésátlagot. Ez – 45 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási árral számolva – 100 ezer forint többletet jelent hektáronként.

– Ebbõl lehet gépet vásárolni, fejleszteni – hangsúlyozta Pusztavámi Márton. – Ugyanakkor,

ha tavasszal csak annyi csapadék lett volna, hogy az ezermagtömeg 36 grammról 45-re nõjön, a versenyzõk hektáronkénti termésátlaga bármilyen további ráfordítás nélkül 7,67 tonna helyett elérte volna a 9,4 tonnát.

Ez mutatja, hogy mennyire kitett az idõjárásának a gazdálkodás.

fotó:123rf

Gyõrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta: a termésbiztonság növelése irányába tett fontos lépés lesz a tervek szerint 2018. május 1-jétõl mûködõ országos jégkármérséklõ rendszer. Ezt a kamara javarészt a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, 1,8 milliárd forintot biztosító pályázatból építi ki, de mintegy 200 millió forintot tagdíjakból is szánni kell a nem tervezhetõ vagy pályázatban nem elszámolható költségek finanszírozására.

A számítások szerint

minden egyes elköltött forinttal 33 forint termelési értéket óv meg a rendszer csak a mezõgazdaságban.

Így minden esztendõben az éves kamarai tagdíjbevétel 10-szeresét, 50 milliárd forint kárt lehet vele megelõzni. A rendszert ráadásul úgy tudja majd a NAK mûködtetni, hogy a gazdáknak egy pluszforintjába sem kerül: a kárenyhítési alapba fizetett összegen felül nem kell további kiadással számolniuk.

A termésbiztonság javítása szempontjából ugyancsak kulcsfontosságú feladat

egy átfogó koncepció mentén megvalósuló öntözésfejlesztés.

A készülõ öntözésfejlesztési stratégiához a kamara rövidesen felméri a gazdák konkrét öntözési szándékát, ott, ahol állami támogatás mellett rövidtávon megoldható a víz eljuttatása hozzájuk.

agrotrend.hu / NAKlap 2017. novemberi szám, nak.hu