Miben nyújthat többet a precíziós tápanyag-gazdálkodás?

A Timac AGRO Hungária Kft. 2014 júniusában, immáron két éve hozta létre a YIELD SERVICE szolgáltatását, amelynek alapvető célja a termelők tápanyag utánpótlási szokásainak eredményesebbé tétele. Az első program meghirdetését követő pár hónap leforgása alatt 30.000 ha megrendelés érkezett a talajvizsgálatokkal egybekötött talajdiagnosztika és tápanyag utánpótlási tervek elkészítésére. 2016. júniusáig összesen 110.000 ha-on szaktanácsoltunk és több mint 650 partner vesz részt a különböző programjainkban.

Cégünk kezdetben klasszikus 5 hektáros talaj mintavételi egységekben gondolkozva készítette el a szakatanácsadásait, de a tavalyi év elejétől megjelentek a különböző precíziós tápanyag utánpótlási lehetőségeink is. Ennek megfelelően Precíziós Tápanyag-gazdálkodási, Precíziós Nitrogén és Precíziós Talajjavító Programokat indítottunk el.

Manapság igen hangzatos dolog a precíziós gazdálkodásról beszélni, amely természetesen a precíziós tápanyag utánpótlást is magában foglalja. Az elmúlt években sok termelő olyan eszközöket vásárolt, amellyel a precíziós tápanyag-gazdálkodás megoldható lehetne, de sokan vagy nem tudják használni az eszközeiket, vagy a precíziós gazdálkodás megkezdése előtt egy alapvető dologra nem gondolnak, ami a területeik és gazdaságuk részletesebb megismerését, kielemzését jelentené! A precíziós gazdálkodás elkezdése előtt minden esetben a precizitásnak is meg kell jelennie. Ehhez elengedhetetlen, hogy legfőbb agronómiai előírásokat betartsunk (pl. talajhőmérséklet kukorica esetén, vetőgép helyes beállítása, talajmintavétel és legalább táblák közötti tápanyag utánpótlás megvalósítása stb.) valamint az egyes táblák adatait részletesen kielemezzük. Mindemellett természetesen az egyik legfontosabb feladat az lenne, hogy megismerjük a talajaink alapvető tulajdonságait, tápanyagtartalmait és első körben a táblák közötti heterogenitásokból adódó legfőbb limitáló tényezőket, amelyek a tápanyag utánpótlást eredményességét (így természetesen a növénytermesztést) befolyásolják. Ha a fenti vizsgálatok nincsenek meg és ezekben nem kérjük egy szakértői csapat segítségét, akkor a termelő rendelkezhet precíziós eszközzel, de azt nem fogja tudni beállítani és nem fogja tudni, hogy milyen műtrágyát mikor és hova juttasson ki.

Ahhoz, hogy a fenti elemzések és végső soron majd a kijuttatásra alkalmas adatok elkészülhessen egy összehangolt munkával rendelkező szakértői csapat közös munkájára van szükség. Egy csapatnak kell a rendelkezésre álló tábla adatokat kielemeznie (térinformatikai módszerekkel), egy független csapatnak kell megvizsgálnia, hogy a megvásárolt gépek/ kijuttató eszközök ténylegesen alkalmasak-e a precíziós kijuttatásra (vagy akár vetésre!) és kell egy szakértői csapat, aki képes arra, hogy a precíziós tápanyag utánpótlási szaktanácsot tudjon készíteni.

A Timac AGRO Hungária Kft. által létrehozott Precíziós Tápanyag-gazdálkodási Program az adatok begyűjtésével és elemzésével kezdődik. Bekérjük a termelő adatait a gépekre és kijuttatási eszközökre, agronómiai adatokra vonatkozóan. Megvizsgáljuk azt, hogy hol helyezkednek el különböző talajtulajdonságokkal rendelkező talajfoltok egy táblán belül és ezeket a foltokat, mind a felvételezés és a kijuttatás esetén is végig külön kezeljük.

A klasszikus 5 hektáros mintavételi egységektől jelentősen elrugaszkodunk.

„Klasszikus” 5 hektáros mintavételi egység és talajfolt lehatárolás közötti különbség:

A fenti ábrán zölddel van jelölve a külön talajtulajdonságokkal rendelkező és előzetesen lehatárolt talajfoltok. Ezek a foltok itt kb. 2- 3 hektár nagyságúak. A fehér kereszt jelenti a klasszikus 5 hektáros mintavételi egységet. Ahogy az a képen is igen jól látszódik, a legnagyobb probléma az, hogy a normál 5 hektáros egységek esetén több talajfoltba is belemintáznánk, ami azt jelenti, hogy a minták nem reprezentálnák az egyes talajfoltok tulajdonságait.

Felvetődhet a kérdés, hogy hogyan történik a talajfoltok lehatárolása. Általában térinformatikai módszerek, vagy a Precíziós Talajjavító Programunkban (később megjelenő cikkünkben szó lesz róla) használt Veris készülék igen nagy pontosságban tud segíteni az egyes zónák kialakításában. Több cég sajnos a mai napig úgy gondolja a precíziós tápanyag utánpótlást (és a kezelési egységek lehatárolását), hogy elég egy évre visszamenő hozamtérképet (esetleg üzemanyag térképet) elkérni a termelő táblájáról és az alapján megmondani a kijuttatandó műtrágya mennyiséget. Ezzel több probléma is felmerül. Egyrészt egy év nem tekinthető olyan mennyiségű adatnak, amiből akármilyen következtetést is le lehetne vonni. Belvizes folt mellett a vetéshiba, vadkár, rossz növényvédelmi kezelés is igen el tudja vinni a hozammérés eredményeit. A másik nagy kérdés pedig, ha a talajfoltokat nem mintázzák meg (mert azt sok cég nem teszi), akkor honnan tudják, hogy milyen a talaj tápanyag szolgáltató képessége (és tápanyag tartalma)? Ezek a módszerek teljesen szakmaiatlanok és a precíziós gazdálkodások alappilléreit nem jelenthetik. Az eredmények visszamérésében segíthetnek, de nem szabad csak egy év adatát elemezni!

A Precíziós Tápanyag-gazdálkodási Programunkban a talajfoltok lehatárolása után következik a gépi GPS-es talajmintavétel. Itt arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyes talajfoltok milyen alapvető talajtulajdonsággal bírnak (bővített talaj vizsgálatok alapján), mik a főbb limitáló tényezők (lásd fentebb) és ténylegesen milyen tápanyag kijuttatatási (vagy akár precíziós talajjavítási) ajánlásokat tehetünk. A lenti ábrán egy 22 ha-os tábla talajvizsgálatát láthatjuk, precíziósan lemintázva. Jól látszódik, hogy az egyes talajfoltok között igen nagy különbség mutatkozik pl. csak a foszfor értékeket kielemezve. A termelő a korábbi üzemi technológiája által kijuttatott foszfor mennyiséggel 10 kezelési egységben több foszfor hatóanyagot juttatott ki a kelleténél, viszont a fennmaradó 12 zóna esetén a növényi igényét nem elégítette ki.

A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítését követően az adatokat olyan formába öntjük, hogy az egyes gépek egymással kommunikálni tudjanak (persze, ha a gépek erre alkalmasak) és végül megtörténik a tápanyagok differenciált kijuttatása.

A precíziós gazdálkodás egy jó irány lehet több termelő számára is, de alapvetően el kell dönteni, hogy ki szeretne a jövőben extenzíven, minimál ráfordítással és kis hozammal gazdálkodni, vagy ki szeretne olyan lehetőségeket keresni, amivel a hozamok stabilizálhatóak és/vagy növelhetőek lehetnek. A precíziós gazdálkodás hitelesítése érdekében az idei évben az ország 5 különböző pontján differenciált vetéssel és tápanyag utánpótlással nagy üzemi kísérleteket állítottunk be, melyek eredményeivel még idén fogunk megjelenni.