FÓKUSZBAN

Ezek a traktorok kapták a legtöbb pontot - kiosztották az „Év traktora 2018” díjakat

Ezek a traktorok kapták a legtöbb pontot - kiosztották az „Év traktora 2018” díjakat

Ebben az évben immár 21. alkalommal került sor az „Év ...

Megváltozik az egyszerűsített foglalkoztatásról és az illetékekről szóló törvény is

Megváltozik az egyszerűsített foglalkoztatásról és az illetékekről szóló törvény is

Az Országgyűlés 2017. november 14-i ülésén szavaztak a képviselők ...

Szántóföld

2017. szeptember 04., hétfő • 11:12

Mindig az adott termőhely ismeretében kell megválasztani az egyes technológiákat

A talajképződés több ezer éves folyamat, feltételesen ugyan megújulásra képes, de teljes lepusztulása esetén emberi léptékkel mérve a talaj mégsem minősül megújuló természeti erőforrásnak. A Horizon 2020-as projekteknek a fő célja az, hogy szakmai alapokon állva pozitív társadalmi hatást generáljanak.

A produktivitás érdekében – sokszor helytelenül – egyre nagyobb mértékben használt tápanyag- és növényvédő szer, a túl intenzív talajművelés, a beszűkült vetésszerkezet a talajállapot romlásához vezet.

Az agrártudomány számára éppen ezért kiemelten fontos feladat a talaj védelme, a talajművelés fenntarthatóvá tétele.

Dr. Tóth Zoltánnal, a Pannon Egyetem Növénytermesztéstani és talajtani tanszékvezetőjével, a Georgikon Kar általános dékánhelyettesével a karon folyó Horizon 2020 projektekről beszélgetett a nyeromagyarok.eu.

Dr. Tóth Zoltán, a Pannon Egyetem Növénytermesztés és talajtani tanszékvezetője

A napnál is világosabb: a talaj termőképességét meg kell tartani, sőt, ha lehet, javítani illene. Az agrártudomány ismeri azokat a technológiákat, amelyeket a termőhelyhez illően a produktivitást és a fenntarthatósági szempontokat egyenlő súllyal szem előtt tartva hatékonyan lehet használni.

A gyakorlat mégis mást mutat: a helyi adottságoktól sokszor függetlenül, sematikusan történik a talajművelés, a tápanyag-visszapótlás és a növényvédelem.

A talajpusztulás negatív hatását gyakran a termelésben felhasznált input anyagok és egyéb ráfordítások mennyiségének növelésével igyekeznek ellensúlyozni.

A nehezen megfékezhető negatív spirálban a talajminőség romlásával, megnövekedett ráfordítással egyre alacsonyabb produktivitás érhető el.

Ennek oka jelentős részben a szakértelem, vagy az információ hiánya, amit az agrárbiznisz egyes szereplői igyekeznek a saját javukra fordítani.

A talajtípus, a talaj vízgazdálkodási tulajdonsága, a domborzat, a mikroklíma, a műtrágya milyenségének és mennyiségének megválasztása, a kijuttatás időzítése, a talajműveléssel, a vetésváltás rendszerével való összehangolása olyan komplex rendszert alkot, amelyet sok földhasználó – önhibáján kívül – nem helyesen kezel.

Emellett az agrárbiznisz nagy üzlet: az adott kereskedő természetesen akkor jár jól, ha a saját termékét tudja eladni, jó marketingérzékkel meggyőzve a földhasználót arról, hogy ezekkel a technológiákkal jár a legjobban. Pedig – mint azt Dr. Tóth Zoltán, a Pannon Egyetem Növénytermesztés és talajtani tanszékvezetője, a Georgikon Kar általános dékánhelyettese hangsúlyozza – az egyes technológiákat mindig az adott termőhely ismeretében kell precízen megválasztani. A helyes döntéshez viszont szakértelem vagy szakértő támogatás kell.

A SoilCare projekt

A Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karán folyó SoliCare projekt éppen erre irányul: különböző pedoklimatikus zónákra valóságos termőhelyi és üzemi körülmények között dolgoznak ki és tesztelnek rendszereket.

Az agrárszakemberek így olyan ismeretekre tehetnek szert, amelyekkel megkönnyíthetik az agrárgazdálkodók döntésmechanizmusait,

hogy a saját földjüknek megfelelő legjobb módszereket alkalmazhassák egyrészt a produktivitás megőrzése vagy növelése, másrészt a fenntartható talajhasználat elérése érdekében.

fotó: Növénytermesztés és talajtani tanszék (Georgikon Kar, Pannon Egyetem)

– Együtt kell működnünk a környezettel. Az agrárgazdálkodással károkat is tudunk okozni, de előnyös folyamatokat is el tudunk indítani – mondja a talajtani tanszékvezető. – És itt nem is csak a talajról van szó, hanem a Föld legnagyobb édesvízkészletéről, amely a talajban található. Emellett a talajban igencsak aktív élettevékenység zajlik, amely a talaj tápanyagtartalmával, a vízzel és a légkörrel is kapcsolatban áll. Egy hektárnyi egészséges talaj felső szántott rétegében akár öt tonnát meghaladó mikrobiális biomassza lehet, ami nélkül nemigen lenne élet a Földön. Ez az úgy nevezett ökoszisztéma-szolgáltatás biztosítja az elemek körforgását.

Ha tehát az agrárgazdálkodók a technológiákat szakszerűen és csakis a szükséges mértékben alkalmazzák, akkor fenntarthatóvá és jövedelmezővé válik a gazdálkodás, amely így nem okoz végzetes károkat a természetben, sőt, akár javít is a talaj állapotán

– magyarázza Dr. Tóth Zoltán.

A Festetics György által 1797-ben Keszthelyen alapított Georgikon (korábban: Georgicon) Európa első mezőgazdasági felsőfokú tanintézete volt. Az elmúlt 220 évben az intézmény óriási agrártudományi tapasztalatra tett szert, az 1960-as évektől zajlanak kísérleteik, amelyek a műtrágyák (ásványi sók) hatásait tesztelik. Ehhez kapcsolódóan rengeteg kísérlet, kutatás folyik a keszthelyi karon – a több évtizedes klimatikus vagy talajvizsgálati adatsoraival, elemzéseivel az intézmény könnyűszerrel bekapcsolódhatott a SoilCare projektbe. A projektnek megfelelve a hazai projektmenedzsment a tartamkísérletek mellett elsősorban a társadalmi szerepvállalásra fókuszál: terepen, a helyi gazdákkal együttműködve állítja be az életszerű, termőhelyhez illő agrotechnikai alkalmazásokat.

Összefoglalva, a 60 hónapos, Horizon 2020 finanszírozású, 2021 februárjáig tartó SoilCare projekt célja a legjobb talajhasználati technológiák termőhelyenkénti beazonosítása és elterjesztése Európa-szerte, illetve a fenntartható módszerek gazdasági hatásának vizsgálata, fenntarthatóság szempontjából történő kielemzése a szakma, és az európai mezőgazdaság- és környezetpolitikai döntéshozók számára. A projektben 18 ország 28 partnerintézménye vesz részt.

fotó: Növénytermesztés és talajtani tanszék (Georgikon Kar, Pannon Egyetem)

Az ISQAPER projekt

Ugyan a SoilCare projekttel kezdtük a közérthetőség kedvéért, a szintén a Georgikon közreműködésével futó ISQAPER projekt kezdődött korábban. A két projekt között sok a tartalmi átfedés, lényegi különbség, hogy míg a SoilCare a kutatásra és a társadalmi kommunikációra fókuszál, a ISQAPER célja – természetesen a tudományos vizsgálati háttérre épülve – egy eszköz, azaz egy mobilalkalmazás fejlesztése, amelyet a gazdálkodók majd könnyűszerrel alkalmazhatnak a saját földjükön. A projektben fejlesztett applikáció Európa és Kína különböző pedoklimatikus zónáit figyelembe véve a termőhelyi adatok, és az elhelyezkedés alapján ad talaj- és földhasználati tanácsokat a gazdáknak.

fotó: Növénytermesztés és talajtani tanszék (Georgikon Kar, Pannon Egyetem)

Dr. Tóth Zoltán dékánhelyettes elmondta, hogy a szakszerűségen van a hangsúly. Ezeknek a Horizon 2020-as projekteknek a fő célja éppen az, hogy szakmai alapokon állva pozitív társadalmi hatást generáljanak. A projektben résztvevő intézmények (egyetemek és kutatóintézetek), Európa – és az ISQAPER esetében Kína – különböző ökológiai adottságú régióra igyekeznek majd a talajhasználati módokat kidolgozni. A projektek nem feltétlenül a csúcstermést akarják elérni, hanem a hosszú távú fenntarthatóságot, amely végül produktivitásában magasabb lesz, mint a rövidtávon csúcsra pörgető technológia.

agrotrend.hu / nyeromagyarok.eu

Árutőzsde

Árfolyam-figyelő

    

Nyersanyag-figyelő

Kőolaj-figyelő

Géppiac

Agrárállások

Közösség

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.