A nitrogén-fejtrágyázás problémái

A gyakorló gazdálkodók jól tudják, hogy nitrogén műtrágyák használata nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni. Ez látszik a gyakorlatban is, hiszen csak elvétve találunk olyan termelőt, aki ne használna valamilyen nitrogén műtrágyát.

Ez részben azzal is magyarázható, hogy szinte minden talajon látványos (zöldítő) és azonnali hatást tudunk vele elérni, hiszen a tápelemek közül a nitrogén növeli legnagyobb és legbiztosabb módon a termés mennyiségét.

Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy mennyit és mit juttassuk ki.

Az alapvető probléma az, hogy a növényeknek szinte az egész tenyészidőszak folyamán nagymennyiségű nitrogénre van szükségük, de a talajok nitrogén szolgáltató képessége a legritkább esetben tudja a növény igényének megfelelően szolgáltatni a nitrogént. A nitrogén kijuttatás gyakorlata sem követi le ezt a folyamatos igényt, általában egy-kettő adagban megosztva adjuk ki a nitrogén műtrágyákat.

Jól ismert tény, hogy a szilárd nitrogén műtrágyák hasznosulásához legalább 15-20 mm bemosó csapadék szükséges, erre azonban a tavaszi hónapokban igen kicsi az esély.

Csapadékos napok előfordulásnak valószínűsége. Forrás: OMSZ

Az ábrán jól látszik, hogy az utóbbi 20 év adatai alapján tavasszal csak elenyésző, 1-2% esély van, hogy egy adott napon legalább 15 mm-t meghaladó eső fog esni. Így csak a szilárd nitrogén fejtrágyára alapozni technológia kockázatot jelent, mivel főként az intenzív növekedés időszakában minden nitrogén hiányos nap súlyos termés csökkenést okoz.

Minden élő szervezetnek, így a növényeknek is szüksége van aminosavakra, fehérjékre. Ezeket az esszenciális elemeket bonyolult biokémiai reakciók segítségével szintetizálják szervetlen nitrogénformákból, például nitritből, nitrátból. Ez igen energiaigényes folyamat. Abban az esetben, ha kisebb szerves alkotóelemekből állítják elő ezeket, sokkal kevesebb energiára van szükségük, így a növény egyéb életfolyamaihoz tudja felhasználni a megmaradt energiát.