Gazdálkodás

Szántóföld

Tolnában már javában folyik a szüret

A gazdáknak nemcsak a sok esővel és sárral kell megbirkózniuk, de a szőlő felvásárlási ára is egyre alacsonyabb.

A szakemberek azt mondják, ennek egyik oka, hogy több bor maradt a pincékben, mint ebben az idõszakban az lenni szokott, emiatt a feldolgozók is kevesebb szõlõt vásárolnak.

Sok helyen még mindig bõséggel van a tavalyi borból, ezért kevesebb szõlõt vásárolnak – fotó: pixabay.com

Sorra keresik fel a szõlõtermelõk a felvásárlókat, feldolgozókat, és õk kínálják átvételre a szõlõjüket. Egy átlagos évben ez fordítva szokott lenni. Az idén a kínálat nagyobb, mint a kereslet, és ez önmagában meghatározza a szõlõárakat. Hiába hirdette meg a Hegyközségi Nemzeti Tanács (HNT) még a szüret elején a szõlõ ajánlott felvásárlási árát, ha azt senki nem veszi figyelembe, kesergett több gazdálkodó is.

Czink János szekszárdi szõlõtermelõ elmondta, idén is, mint minden évben, elõre megállapodott a felvásárlóval – aki évek óta ugyanaz – mind az árban, mind a szõlõ mennyiségében. Pár nappal ezelõtt szóltak, hogy háromezer mázsát mégsem tudnak átvenni, mert a nyakukon maradt egy csomó bor.

A termelõ nem érti, hogy miért nem szóltak elõbb, és azt sem, hogy miért nem kell a szõlõ. Bár egy hónappal ezelõtt úgy tûnt, hogy a tavalyi mennyiségnek megfelelõ várható az idén szõlõbõl, a sok esõ módosíthatja az eredményeket.

Csapó Vince bátaszéki gazda arra hívta fel a figyelmet, hogy míg tavaly a gázolaj ára háromszázharminc-háromszázötven forint volt literenként, idén háromszázhatvan-négyszáztíz forintot kell fizetni érte. A területek megmunkálásának munkaerõköltsége is változott, mivel tavaly egy vendégmunkás hétszáz-nyolcszáz forintot kért óránként, idén viszont kilencszáz-ezer forintot.

Ugyanakkor a termelõk által remélt és a feldolgozók által ajánlott árak nagyon messze esnek egymástól. Például a chardonnay szõlõért nettó száz forintot szeretnének elérni a termelõk, miközben a feldolgozók csak nyolcvan forintot kínálják. A legtöbb fajtáért húsz-harminc százalékkal adnak kevesebbet most, mint korábban. Mivel a felvásárlási ár szinte minden nagyobb borászatnál egyforma, sokan a felvásárlók kartelljére gyanakodnak – írja a teol.hu.

Az áremelkedés a szõlõt is ugyanúgy elérte – fotó: pixabay.com

Nagy István, a bátaszéki hegyközség elnöke is azt hangsúlyozta, hogy nagyobb a kínálat szõlõbõl, mint amekkora a kereslet rá. A szekszárdi borvidéken fõleg a kadarkát szeretnék minél elõbb lekötni a termelõk, ugyanis ennek a fajtának nagyon vékony a héja és a sok esõ miatt reped a szõlõ, ami késõbb rothadáshoz vezethet. A hegyközség sajnos csak ajánlást tud tenni, nincs a kezében olyan eszköz, mellyel valóban befolyásolhatnák a piacot, tette hozzá Nagy István.

Problémát okozhat az is, hogy sok helyen most fordultak termõre a szerkezetátalakított ültetvények, miközben a feldolgozó kapacitás nem bõvült, így relatív túlkínálat keletkezett az adott szõlõfajtából az adott térségben, például Tolna megyében. Azt is meg kell érteni, hogy hiába nõnek a termelõk költségei, ha a kész bor ára nem tud emelkedni.

A kereskedelmi láncok a legnagyobb borászatok legkisebb áremelési igényét is visszautasítják. Márpedig a borász csak akkor tud többet fizetni az alapanyagért, ha a végterméket is drágábban, nyereséggel tudja értékesíteni, vagy ha a konkurenciaharc erre rákényszeríti – mondta az agrárszektor.hu-nak Hajdu Zoltán, a HNT szakmaközi részlegvezetõje.

A HNT összességében az elmúlt évihez hasonló nagyságrendû termést és az országos átlagot tekintve jó minõségû borokat vár az idei évtõl. Ami a piaci lehetõségeinket illeti, az uniós bormennyiség az elmúlt évinél több lesz várhatóan, de a négy legnagyobb bortermelõ ország, ide tartozik Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Németország, összesített termelése várhatóan nem éri el az elmúlt öt év átlagát, azaz a száznegyvenhatmillió hektolitert.

A magyar borexport hetven százaléka lédig (folyóbor) formában hagyja el az országot, ami csak nyomott árakat tesz lehetõvé. Belföldön pedig a nemzetközi láncok árleszorító hatása érvényesül a borászokkal szemben. Valójában nincs az ágazatban annyi profit, amin szívesen osztozkodnának a szereplõi, állítják a szakemberek.

agrotrend.hu / teol.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés