Újabb európai országok kötelezték el magukat a GMO-mentes szója termesztése mellett

Tovább bővült a géntechnológiai módosításoktól (GMO) mentes szója termesztése mellett kiálló európai országok köre, pénteken négy újabb ország mezőgazdasági minisztere írta alá az Európai Szója Nyilatkozatot, amelyet magyar-német-osztrák összefogással indítottak útnak.

Fazekas Sándor földmûvelésügyi miniszter a berlini Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche – IGW) elsõ napján a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy Koszovó, Macedónia, Moldova és Montenegró csatlakozásával már 23 állam, az európai országok többsége elkötelezte magát a GMO-mentes szója termesztése mellett.

A kezdeményezés célja az import GMO-szója kiváltása Európában saját, GMO-mentes szója termesztésével, ami az európai uniós (EU-s) agrárpolitikai támogatások lehívásában is fontos, mert az EU jelentõs forrásokat összpontosít erre a célra

– mutatott rá Fazekas Sándor.

Az Európai Szója Nyilatkozatot elfogadó országok körének bõvülése "Magyarország számára újabb lehetõség" – tette hozzá a miniszter, kiemelve, hogy Kínában is jelentõs az érdeklõdés a kezdeményezés iránt, és júliusban Magyarországon rendezik meg a Kína-Európa szója konferenciát.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ fõigazgatója hozzátette:

a GMO-mentesség nemzeti érdek azért is, mert az ilyen termékeket jelentõs felárral lehet eladni. Így például a GMO-mentes szója 30 százalékkal magasabb áron értékesíthetõ a világpiacon, mint a GMO-szója

– mondta a szakember.

Magyarország 2015-ben hirdette meg a Szövetség a GMO-mentes Európáért elnevezésû kezdeményezést. Ennek az összefogásnak az eredménye az Európai Szója Nyilatkozat, amelyet 2017 júliusában írt alá 14 EU-tagállam.
Az összefogás azt a gondot hivatott kezelni, hogy Európa mezõgazdasága, elsõsorban az állattenyésztés nagymértékben függ a Dél-Amerikából behozott GMO-szójától. A nyilatkozatot aláíró országok támogatásukról biztosítják a szója és más pillangós növények termesztésének ösztönzését élelmiszeripari és takarmányozási célra.

fotó:Pixabay

A szakmai pódium a különbözõ régiók (Brazília, USA, India, Európa) tapasztalatait és nézõpontjait világította meg, kiegészítve a jövõbeni folyamatokkal és kihívásokkal, amelyeket le kell küzdeni a fenntartható fehérjetakarmány-termesztés és a felelõs beszerzés érdekében – számolt be az eseményrõl honlapján a NAIK.

A fehérje kiemelten fontos alkotóeleme az állati takarmányoknak.

A szója és más hüvelyes növények termesztése és kereskedelme pedig nélkülözhetetlen a takarmányfehérjék iránt világszerte megmutatkozó igények kielégítésének érdekében, miközben az európai és ázsiai országok jelentõs vásárlók, így erõsen függenek a fehérjeimporttól.

Ez minden ország agráriumának egyik meghatározó 21. századi kihívása, amelynek megválaszolására Magyarország és Németország nemrég indította útjára az Európai Szója-Nyilatkozat kezdeményezését, amelyben elsõkét vázoltuk fel az Európa által teendõ lépéseket – mondta a fõigazgató.

Ebben az évek óta tartó munkában jelentõs agrárdiplomáciai sikerként könyvelhetõ el, hogy a tavalyi esztendõben mintegy tucatnyi európai ország és Kína részvételével lezajlott Kína-Európa Szója Szimpózium 2018-as rendezvényének Budapest és Bécs fog otthont adni 2018 tavaszán.

A Duna Szója Szövetség és a Kínai Agrártudományi Akadémia soron következõ rendezvénye kiváló lehetõség hazánk mezõgazdasági tudományos-kutatói eredményeinek és vezetõ pozícióinak erõsítésére Európában és a Távol-Keleten egyaránt

– tette hozzá Dr. Gyuricza Csaba.

agrotrend.hu / MTI, NAIK