Hírek

860 milliárd forint került a kis cégekhez

A mikrovállalkozások vették fel a legtöbb hitelt a Növekedési Hitelprogramban a darabszámokat tekintve, a hitelek csaknem kétharmadát a kereskedelem, javítás ágazatban, a mezőgazdaságban, illetve a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalatoknak nyújtották.

Idén március 31-én lezárult a Növekedési Hitelprogram (NHP), amely a kkv-hitelezés meghatározó tényezője volt az elmúlt négy évben. Az MNB most összegezte a tapasztalatokat.

Az MNB szerdán közzétett elemzése szerint a mikrovállalkozások aránya folyamatosan nőtt a 2013 júniusa és 2017 márciusa között megvalósított program során, a szegmensnek több mint 46 ezer ügylethez csaknem 860 milliárd forint kölcsönt adtak a hitelintézetek, főleg beruházásra. A kisebb vállalkozások nagyobb térnyerésével összhangban csökkent a jellemző hitelméret is, amelynek medián értéke az első szakaszban még 21 millió forint, majd a második szakaszban 9 millió forint, a kivezető szakaszban pedig 7 millió forint volt.

A hitelcélok megoszlása az egyes vállalatcsoportokon belül

Az MNB tájékoztatása szerint a 2,5 százalékban limitált kamatmarzs viszonylag széles vállalkozási kör finanszírozására nyújtott lehetőséget. Az átlagos hitelösszeg a program egészét tekintve 36 millió forint, a medián 9,9 millió forint volt. Az átlagos hitelméret a Közép-Magyarország régióban a legmagasabb, mintegy 52 millió forint, miközben a medián érték itt a második legalacsonyabb, 8,5 millió forint.

A program eredményei között említették, hogy az NHP csökkentette a hitelek regionális koncentrációját. Míg indulását megelőzően a kkv-hitelállomány mintegy 54 százaléka közép-magyarországi székhelyű vállalkozásokhoz kapcsolódott, az NHP-ban megkötött hitelszerződések összegének csak 36 százaléka köthető ehhez a régióhoz.

Az NHP-s hitellel rendelkező vállalkozások több mint 90 százaléka nyereséges volt 2015-ben, szemben a társas vállalkozások 60 százalék körüli arányával. A veszteséges vállalkozások kisebb arányt képviselnek az NHP-s hitelt felvett vállalkozások között, mint általában a társas vállalkozások vagy a beruházási hitellel rendelkező vállalkozások esetében, ami vélhetően a kamatmarzs felülről való korlátozásának is köszönhető a közlemény szerint.

A tájékoztatás alapján az NHP -ban csaknem 40 000 mikro-, kis- és középvállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz több mint 2800 milliárd forintért. Az MNB becslései szerint az NHP 2 százalékponttal járulhatott hozzá 2013 és 2016 között a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatottak számát pedig mintegy 20 ezerrel növelhette.

Az NHP-s hitelek közel kétharmadát a kereskedelem, javítás ágazatban, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalatok vették fel. A hitelintézetek a legtöbb hitelt (több mint 510 milliárd forintot) a kereskedelem, javítás szektorban működő kkv-nak nyújtották, az öszszes NHP-s hitelből a szektor részesedése ezzel 21 százalék feletti. A második és harmadik legjelentősebb ágazat a mezőgazdaság és a feldolgozóipar volt, mintegy 20, illetve közel 19 százalékos részesedéssel, mely együttesen mintegy 932 milliárd forintnyi szerződéskötést jelent.

A hitelek ágazati eloszlása

Hitelcélokat tekintve szinte minden ágazatban a beruházási hitelek domináltak.

A mezőgazdaság ágazat 480 milliárd forint összegű hitelének mintegy fele a növénytermesztés szakágazatban működő vállalkozásokhoz jutott, de emellett jelentős az állattenyésztés részaránya is.

Az NHP hiteleken belül a három legnagyobb súlyt képviselő ágazat megoszlása alágazatok, illetve szakágazatok szerint