Hírek

A növénykultúrákat többnyire még nem zökkentette ki a mélynyugalmi állapotukból a meleg idő

Aggódnak a gazdák a mostani, szokatlanul meleg időjárás miatt, ez azonban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint a legtöbb növényre még nincs negatív hatással.

A szokatlanul meleg időjárás jót tesz a háztartásoknak az alacsonyabb fűtésszámlák miatt, azonban a mezőgazdaság szereplői számára napról napra több veszélyt rejt magában. Ha ugyanis

több hétig még maradna januárban az évszakhoz képest kimagaslóan meleg időjárás, az megváltoztatná a növények normális életritmusát

– hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

A médiában példaként bemutatott rügyfakadások egyelőre még csak bizonyos jelző növényeket érintenek, meghatározott kedvező ökológiájú térségekben.

A legtöbb gyümölcs- és szőlőültetvényben még tart a mélynyugalmi állapot, ami egyelőre még védelmet nyújt a növények számára.

A hétvégére várható lehűlés segítheti azt a folyamatot, hogy a növények visszataláljanak a normális életciklusukhoz.

Az igazi veszélyt azt jelentheti, ha rövid idő alatt nagy hőingadozások következnek be, ami nagyobb károkat okozhat.

A melegrekordokat hozó január eleji időjárás a legtöbb növényre még nincs negatív hatással, hiszen a természet ilyenkor javában „alszik”, a szőlő és a gyümölcsök is úgynevezett mélynyugalmi fázisban vannak. Bár a napokban egyes esetekben – helyi jelleggel –, főként dísznövényeknél rügyezés tapasztalható, általánosságban elmondható, hogy a növénykultúrákat többnyire még nem zökkentette ki a mélynyugalmi állapotukból a meleg idő, az csak bizonyos mikroklímáknál, egy-egy melegebb területen és meghatározott talajszerkezet esetében tapasztalható.

Alapvető biológiai tény, hogy a növények a december-januári mélynyugalmi szakaszban a legellenállóbbak. Ilyenkor a nagy meleg és a nagy hideg is csak nagyon ritkán, különleges egyéb feltételek beteljesülése mellett tesz kárt bennük. Gyakorlatilag az átmeneti, néhány napos erősebb felmelegedés sem indítja meg az élettevékenységüket.

Amennyiben a meleg időszakot kemény fagyok követik, az veszélyeztetheti az őszi vetésű szántóföldi növényeket is. Különösen az őszi káposztarepce fiatal hajtásait érhetik komoly károk.

Virágzik a repce a tavaszias időben a Zala megyei Hahót közelében 2018. január 3-án – MTI Fotó: Varga György

A természet rendje szerint február elején, közepén váltanak át a növények az úgynevezett kényszernyugalmi szakaszba, melyet követően a felmelegedés hatására elindul a nedvkeringésük, illetve megduzzadnak a rügyek. A növények abban a fázisban és azt követően válnak érzékenyebbé, különös tekintettel a tavaszi fagyokra.

Az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelent a növényvédelem, mivel téli meleg hatására egyre több az áttelelő kártevő és kórokozó, melyek a téli hideg hiányában gond nélkül túlélnek, és a tavaszi kedvező körülmények beálltával azonnal károsítani, fertőzni kezdenek. Erre a gazdáknak az idei évben is fokozottan kell majd figyelniük.

agrotrend.hu / NAK

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook