A reformátusság része a magyar identitásnak

Fazekas Sándor a Karcagi Református Egyházközség Nagytemploma melletti székelykapu avatásán elmondta: ezekben az órákban, pecekben a világ magyarsága a Föld legtávolabbi sarkaiban is ünnepel. Hozzátette: másképp nem is lehet a magyar népet meghatározni, mint reformátusok, katolikusok, evangélikusok és más vallásúak közösségeként. A miniszter kihangsúlyozta: a magyarság azért is tudott fennmaradni – a vérzivataros századokban" – oly hosszú időn keresztül, mert mindig megtalálta a kapaszkodót Istenben, mindig megtalálta azokat a közösségeit, egyházait, amelyek segítettek a nehéz időkben eligazodni a világ dolgaiban.

fotó: Kovács Zoltán, FM

Fazekas Sándor meghatározónak nevezte a magyar történelemben az elmúlt 500 évet, amelyben református államférfiak, fejedelmek, hadvezérek, mártírok álltak helyt. Meghatározó a reformáció a magyar nyelv szempontjából is, hiszen "ma is Károli Gáspár és Arany János nyelvét" beszéljük és ezen írunk, gondolkodunk – folytatta. Hozzátette: a reformációnak jelentős a szerepe Karcagon, a Nagykunság fővárosában, amely Magyarország egyik legerősebb református vidéke, valamint a Tiszántúlon, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Fotó: Kovács Zoltán,FM

A miniszter hangoztatta: a székelykapu egy nyitott kaput jelent Székelyföld felé is, amely szintén a reformátusság fellegvára. A kapu az összetartozásra emlékeztet, hiszen a székelyek mindig a szabadságért és a nemzeti függetlenségért harcoltak generációkon keresztül, éppúgy, mint a kunok, hajdúk – fűzte hozzá. Ha kellett, fegyvert ragadtak, ha kellett, adakoztak, anyagi áldozatokat hoztak azért, hogy az ország fennmaradjon – közölte.

Fazekas Sándor arról is beszélt, átalakulóban van a világ, "viharfellegek tornyosulnak a kereszténység egén", és ez a vidék már elszenvedett olyan százötven évet, amelyből elege volt hosszú időre. A miniszter összetartásra, a reformátusok és a többi magyar által követett vallási értékek melletti kiállásra buzdított.

agrotrend.hu / FM