A vidék megtartó ereje és fenntarthatósága a mezőgazdaságban rejlik

Egyetértés van agrárkérdésekben a V4-ek között – Egyetértenek az agrártámogatási rendszer kialakításának főbb elveiben a visegrádi tagországok – mondta el az agrárgazdaságért felelős államtitkár a V4 országok Mezőgazdasági parlamenti bizottságainak ülése után az Országházban. Czerván György kiemelte, fontos, hogy az agrárpénzeket a jövőben is gazdák kapják meg és azokat ne más uniós célok finanszírozására fordítsák. A találkozó végén a delegációvezetők aláírtak egy közös nyilatkozatot, amelyet eljuttatnak az unió minden tagállamának nemzeti parlamentjéhez, és az unió vezetőihez.

A négy napig tartó Fegyver, Horgászat és Vadászat Nemzetközi Kiállítás (FeHoVa) idén huszonötödik alkalommal nyílt meg. Az eseménymegnyitóján és folyamán, hangsúlyt kapott az erdő- és vízgazdálkodás fejlesztése, a magyar faállomány és erdők fenntarthatósága, illetve a vadgazdálkodás mellett a vadászturizmus.

Behozhatatlan az alma előnye – Gyümölcsültetvény összeírás kezdődött – A Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint Magyarország gyümölcstermesztésének több mint 50 százalékát adja az alma már évtizedek óta. Magyarországon 2016-ban összesen 755 ezer tonna gyümölcsöt takarítottak be, aminek 66 százaléka alma, 10 százaléka meggy, 6 és 5 százaléka szilva illetve őszibarack volt. A statisztikai elemző hivatal 2018-ban végzi a gyümölcsös ületetvények összeírását, azaz a gazdálkodóknak 2018. február 14–28. között lehetősége van az interneten a kérdőívek kitöltésére.

fotó: szatmarialma.hu

Drágák lettünk a törököknek – a versenyelőnyünk a marhapiacon a hatékonyság javításával növelhető – Továbbra is nagy a kereslet a magyar húsmarhára, a legfontosabb piacunknak számító Törökország ugyanakkor egyre kevésbé tudja megfizetni a kiváló minőségű árut. A  horvát, a bosnyák és a szlovén piac azonban egyre jobb árat kínál a magyar marhákért. A húsmarha piacán figyelni kell az EU-n belül kialakuló konkurenciákra is, ami azt jelenti a hatékonyság, a technológiai versenyképesség a jövő szempontjából meghatározó tényező lesz.

A szatmári malacok a városból is felnevelhetők – A Legyen malacod! program azzal a céllal jött létre, hogy a vidéket közelebb hozza a városhoz. A program honlapja szerint a malacokat 45 ezer forintért lehet megvásárolni, a hizlalási költség pedig havi bontásban szintén ekkora összeget tesz ki. A szövetkezet ellátja, felneveli az állatot, melynek folyamatát online webkamerán keresztül figyelemmel kísérheti a tulajdonos, illetve bárki. Ez a módszer megfelelő lehetőség azok számára, akik megbízható, jó minőségű sertéshúst akarnak fogyasztani.

Megjelent a TÉSZ-ekre vonatkozó ellenőrzési tájékoztató – A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek 2017. évi működési programjai kapcsán benyújtott éves kifizetési kérelmek esetében alkalmazott új ellenőrzési szempontokról, illetve a benyújtandó dokumentumokról.

A bécsi ökogazdálkodás példa lehet – Ausztria, világ és Európa szinten is vezető az ökológiai gazdálkodás tekintetében. Az "Organic Cities Network Europe" szervezet által alkotott megállapodás részeként, Bécs ökogazdaság-politikájának célja a városban élő állampolgárok életminőségének javítása a regionális biogazdálkodásból származó termékek segítségével. A bécsi ökogazdálkodás stratégiájának sikere a bécsi önkormányzat erdő- és mezőgazdalkodási ügyosztályának és az ökológiai kutatásokat végző „Bio Forschung Austria” együttműködésének köszönhető.

Növényegészségügyi zárlatot rendeltek el Pécsen Baranyában a szőlő aranyszínű sárgasága miatt. Az eddig felderített fertőzések pontszerűek, a következetes hatósági fellépésnek és a felelősségteljes termelői hozzáállásnak köszönhetően a fertőzés nem terjedt szét. A korlátozás annak visszavonásáig érvényes. 

Szőlőszerkezet-átalakítás: Az egyéni tervek február 15-től adhatók be – A borszőlőültetvények használói érvényes újratelepítési engedély, vagy átváltott telepítési engedély birtokában egyéni terv benyújtására, a Magyar Államkincstár által jóváhagyásával vissza nem térítendő támogatás igénybevételére jogosultak. A támogatható szerkezetátalakítási tevékenységek köre: fajtaváltás, áttelepítés, termesztéstechnológiai módszerek javítása a magasabb minőségű termést adó ültetvények esetén (új támrendszer kiépítése). Egyéni terv benyújtása a 2017/2018-as borpiaci évben 2018. február 15. és 2018. február 28. között kizárólag postai úton a MÁK Piaci és Nemzeti Támogatások Főosztálya részére kell benyújtani.

fotó: Pixabay

A szántók átlagára megközelítette a másfél millió forintos hektáronkénti árat – A legolcsóbban Nógrád megyében keltek el a földek, 947 ezer forintos hektáronkénti átlagáron. mintegy 280 ezer hektárnyi földterületnek nagyságrendileg mintegy a fele, csaknem 131 ezer hektár a szántó művelési ághoz tartozott. Az Agrotax Iránytű adatai szerint a legtöbb föld (mintegy 73 ezer hektár) az Észak-Alföldön cserélt gazdát, több mint negyedét adta a forgalomnak, megyei szinten pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Somogy és Szabolcs-Szatmár megye állt az élen.

Felfelé ível a búza és a kukorica ára is – Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) elemzése szerint a tengerentúlon az őszi szárazság után hirtelen érkezett decemberi lehűlés miatt aggódnak a gazdák, a várható terméskiesés pedig a piacokra is hatással volt, valamint a termény ára az Európai Unióbanis nőtt. Az adatok szerint Magyarországon az áfa- és szállítási költség nélküli termelői ár elérte a tonnánkénti 50 ezer forintot, a takarmánybúza 47 ezer forint körül mozgott január utolsó hetében. Az Európai Unióban és a világpiacon is magasabb termést várnak az idén a szakemberek, a bőséges terméskilátásnak tudható be az is, hogy a korábbinál olcsóbban cserélhet gazdát a repce.

Lesz idén is Élelmiszerlavina – A tizedik alkalommal szervezett program lényege, hogy az agrárvállalat által felajánlott vetőmagokat a Civil Iránytű Alapítvány által koordinált pályázat keretében önkormányzatoknak, oktatási intézményeknek, civil szervezeteknek adják. Február 28-ig várják a pályázatokat az Élelmiszerlavina programban.

Kisegítik a viharkárt szenvedett gazdákat – Száz millió forintból jövedelempótló támogatást nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a tavaly októberi viharban kárt szenvedett fóliás termelőknek. Az érintett termelők a kárt szenvedett fóliasátor egy négyzetméterére számítva legfeljebb kétezer forint támogatásban részesülhetnek, amelyet a fóliasátraik újjáépítésére, fóliapalást beszerzésére fordíthatnak. A jövedelempótló támogatás iránti kérelmet február 15. és március 15. között lehet benyújtani a Magyar Államkincstárhoz a honlapján közzétett nyomtatványon.

agrotrend.hu