Hírek

12 nap alatt esik le az éves globális csapadékmennyiség fele

Egyre erősödnek a szélsőséges időjárási események, amely kihatással lesz a vízgazdálkodásra, a várostervezésre, a sürgősségi segélyszolgálatokra, valamint a mezőgazdaságra is.

Az évente mért globális csapadékmennyiség fele jelenleg mindössze 12 nap alatt esik le – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a század végére az esőzések és havazások eloszlása valószínűleg még aránytalanabbá válik, amelynek eredményeként az éves csapadékmennyiség fele 11 nap alatt fog leesni.

A mezőgazdaság jóval produktívabb akkor, amikor az eső egyenlően oszlik el – fotó: Pixabay

Korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy az éghajlat melegedése nyomán a jövőben várhatóan erősödni fognak a szélsőséges időjárási események és valamelyest emelkedni fog az éves átlagos csapadékmennyiség. A szakemberek azonban még mindig kutatják a 2 tendencia közötti kapcsolatot – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

– Ez a tanulmány megmutatja, hogy a 2 dolog miként függ össze egymással

– mondta Angeline Pendergrass, az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR) munkatársa, a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

– Arra jutottunk, hogy a várható erősödések a már eleve a legnedvesebb időszakokra fognak koncentrálódni, vagyis a legesősebb napok még esősebbek lesznek – tette hozzá a kutató.

A szakemberek szerint az áradások és az azokkal járó károk is növekedni fognak.

Mindennek komoly kihatásai lesznek

a vízgazdálkodásra,
a várostervezésre
a sürgősségi segélyszolgálatokra,
valamint a mezőgazdaságra is,

amely jóval produktívabb akkor, amikor az eső nagyjából egyenlően oszlik el a termesztési időszakban.

A tanulmány elkészítéséhez Pendergrass és kollégái 185 világszerte működő földi meteorológiai állomás adatait használták fel az 1999-2014 közötti időszakból.

Ennek a 16 évnek a méréseit ugyanis össze tudták vetni az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) TRMM – a trópusi esők mennyiségét mérő – műholdjának adataival. A tanulmányba bevont földi állomások többsége Észak-Amerikában, Eurázsiában és Ausztráliában volt.

Vizsgálatukban a kutatók a világ 36 olyan klímamodelljének szimulációit használták fel, amelyek a napi csapadékmennyiségre vonatkozó adatokkal is szolgálnak.

Megnézték az éghajlati modellek előrejelzéseit a század utolsó 16 évére, majd a kapott eredményeket levetítették az egyes megfigyelő állomásokra.

Megállapították, hogy a megfigyelőállomásoknál mért egész éves csapadékmennyiség valamelyest növekedett a szimulációkban, ám a többletcsapadék időben nem egyenlően oszlott szét, hanem az extra eső- és hómennyiség fele mindössze hat nap alatt esett le.

Ennek következtében az egész éves csapadékmennyiség is jóval egyenlőtlenebbül esett le a mostaninál.

Az eredmények szerint 2100-ra a bolygó éves csapadékmennyiségének fele 11 nap fog leesni, szemben a mostani 12-vel.

– Mivel a klímamodellek általánosságban véve csak egy kicsivel több esőt jeleznek, arra jutottunk, hogy ez a növekedés valószínűleg egy maroknyi, de nagyon esős időjárási esemény formájában fog megvalósulni, és ezért több negatív hatása is lehet, például áradások formájában – magyarázta Pendergrass, hozzátéve, hogy mindezt figyelembe kell venni a jövőre való felkészülés során.

agrotrend.hu / MTI