Alkotmánybíróság elé kerül a földtörvény

Semmissé válhatnak az állami földbérleti szerződések, s megkérdőjeleződhet a földprivatizáció érvényessége az Alkotmánybíróságon, miután a Fővárosi Törvényszék a testület elé küldte az ezeket megalapozó törvényt. A lépés része annak a pernek, amelyet a földjeit elvesztő kishantosi ökogazdaság kezdeményezett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel (NFA) és az állammal szemben. A másodfokon eljáró bíróság a pert tegnap felfüggesztette, és indítványozta, hogy az AB állapítsa meg az NFA-törvény, továbbá a nemzeti földalaphoz tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet egyes szakaszainak alaptörvény-ellenességét.

A törvényszék azt is várja a bírói testülettől, hogy mondja ki: az említett szakaszok nemzetközi szerződésbe ütköznek, ezért visszamenőleges hatállyal meg kell őket semmisíteni. A bíróság egyidejűleg a per tárgyalását az AB eljárásának befejezéséig felfüggesztette, a végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

Az ügy előzménye, hogy a 21 éven át ökológiai gazdálkodást folytató kishantosi gazdaság bérelt földjeit a Nemzeti Földalap tíz részre földhaszonbérleti pályázatra írta ki. Kishantos mind a tíz területre pályázott, de egyiket sem nyerte el. Ezután indítottak pert. Az ügy már másodízben került másodfokra. A bíróság tegnapi indoklása szerint a kifogásolt jogszabályok az Egyesült Nemzetek Szervezetének korrupció elleni egyezményébe ütköznek. Az egyezmény célja többek között, hogy elősegítse közügyekben és a köztulajdonnal kapcsolatban a becsületes eljárást, a számonkérhetőséget, a közügyek és a köztulajdon helyes kezelését.

A kifogásolt jogszabályok továbbá sértik Magyarország alaptörvénye több cikkének számos bekezdését. Utóbbiak közül például a következőket: „Magyarország demokratikus jogállam”, „Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik”, „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”

A bíróság határozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az NFA-törvény értelmében a Nemzeti Földalapba tartozó földterületeket a földbirtok-politikai irányelvek szerint kell hasznosítani. Ezek vonatkozásában azonban nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely ezen elvek körében objektív, átlátható, a pályázatok értékelésekor irányadó, mindenki számára előzetesen megismerhető, utólag is ellenőrizhető követelményrendszert határozna meg. Ennek következtében történhetett meg az, hogy a perrel érintett földterületek hasznosításakor az NFA az irányelveket ötletszerűen alkalmazta. Az NFA-törvény tehát sérti a jogbiztonságot, nem beszélve arról, hogy az állami földek hasznosításához sarkalatos törvény kellett volna.

Amennyiben az AB helyt ad a bíróság kérésének, alapjaiban borulhat fel a kormány birtokpolitikája. A precedensértékű döntés következtében semmissé válhatnak az állami földbérleti szerződések, és megkérdőjeleződhet a sokat bírált földprivatizáció érvényessége is. Csak utóbbi vonatkozásában ez 250–300 ezer hektárra vonatkozó földadásvételi szerződés semmisségét, mintegy 270 milliárd forint vételár visszafizetését jelentheti, és felboríthatja az állami földek eladása után kialakult, sokak által bírált birtokszerkezetet, amelyben túl nagy terepe van a nagygazdaságoknak.

agrotrend.hu / mno.hu