Egységes rendszer és határozott fellépés kell a hamis méz ellen

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) sürgeti az Európai Unió döntéshozóit, hogy megfelelő szabályozással és ellenőrzésekkel lépjenek fel a – főképp Kínából beáramló – hamis méz ellen. Az ismeretlen eredetű hamisított mézek az emberi egészségre nézve is kockázatot hordozhatnak. A két szervezet

az egész unióban egyértelmű eredetjelölési és a magyarhoz hasonló nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolja. Emellett dolgoznak a méhészeket segítő mobilapplikáció létrehozásán is.

– tájékoztatott közleményében az agrárkamara.

fotó:MTI

A méhészet a mezőgazdaság szerves része, ugyanakkor az ágazat jelentősége túlmutat önmagán:

a méhek általi beporzástól a növényfajok 84, az európai élelmiszergyártás 76 százaléka függ, illetve a méhészet szerepe kimagasló az ökológiai egyensúly fenntartásában.

A jövőben magasabb szintre kell emelni a méhészet rangját és finanszírozását: a NAK támogatja, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitikába kerüljön be új, méhcsaládszám-alapú közvetlen támogatás a méhészek számára.

A hamisított – szinte teljes mértékben import, főképp Kínából behozott – méz EU belső piacán térnyerése komoly probléma. A Közös Európai Kutatóközpont ellenőrzésein az EU külső határain és importőröknél vett minták 20 százaléka hamisított méz volt. Egészségügyi szempontból kifejezetten aggályos, hogy a kínai méz-előállítók a mézet gyantaszűrik, az ilyen „méznek” nevezett szirupban nincsenek biológiailag értékes anyagok. Ezeket az egyébként ismeretlen eredetű „mézeket” sokszor jó minőségű európai mézzel keverik és „EU-s és EU-n kívüli országokból származó mézek keveréke” jelöléssel látják el.

A NAK közreműködött az Erdős Norbert európai parlamenti képviselő által jegyzett Méz-jelentés elkészítésében is, mely 2017. augusztus 31-én került az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elé, ahol komoly támogatottságot kapott. Ennek értelmében az EP egységesen fel akar lépni többek közt a nemzetközi mézhamisítás és a méheket bizonyítottan károsító növényvédő szerek ellen is.

Továbbá az európai élelmiszerkönyvben

egyértelműen szabályozni kellene azt, hogy a mézek csomagolásán pontosan szerepeljen: mely országokból származnak,

szemben a mostani irányelvvel, ami szerint „EU-s tagországokból származó”, „EU-n kívüli országokból származó” stb. felirat is megfelelő a mézeken. Ezen túlmenően pedig minden esetben a kaptárból kikerülést követően biztosítható legyen a mézek azonosítása, növényi eredet szerinti besorolása, hazai és import mézeknél is.

A NAK és az OMME közös munkacsoportot hoz létre, amely rendszeresen áttekinti a teendőket, aktualitásokat. Az együttműködés keretében egy méhész-mobilapplikáció is készül a méhészek számára, amelyben a termékpálya minden szolgáltatást nyújtó szereplője elérhető lesz – például műlépesek, anyanevelők, mézfelvásárlók, asztalosok, méhegészségügyi felelősök, OMME megyei szaktanácsadók, üvegforgalmazók stb.

A hazai mézfogyasztás évi 0,7 kg/fő, ami alacsony a nyugat-európai tagállamok 2,5-2,7 kg-oshoz képest. A két szervezet ennek javításán is dolgozik, közös kampányok szervezésével.

A NAK és az OMME korábban közösen dolgozott például az akác és az akácméz hungarikumként elismertetésének megalapozásában, a kamara továbbá lobbizott azért, hogy az akácfa ne legyen rajta az invazív, irtandó fajok listáján. A NAK a Vidékfejlesztési Program tervezésekor a méhészek észrevételeit közvetítette a döntéshozók felé, ennek köszönhetően jelentős források nyíltak meg az ágazat számára.

A méhészeket érintő jogszabály-előkészítéseknél mindig konzultál a két szervezet, ennek korábbi eredménye például, hogy a földforgalmi törvényben figyelembe vették a méhészek igényét (1 hektárig mindenki vehet földet a lakóhelytől számított 20 km felett is), a zöldítési programba pedig bekerülhettek a méhlegelőnek alkalmas növények is, mint például a gyógynövények.

Magyarországon a legnagyobb a méhsűrűség Európában: 12 méhcsalád négyzetkilométerenként. A méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek 3 százalékát adja, 25 milliárd forintos hozzáadott értékkel.

Az ágazatban 20 ezer méhtartó, családtagokkal és beszállítókkal együtt 100 ezer ember dolgozik, akik 25 ezer tonna mézet állítanak elő, amelynek a kétharmada olasz, német, francia, ausztriai és japán exportra megy.

A nemrég lefolytatott magyarországi mézvizsgálatok eredménye szerint 75 termelői és 43 bolti minta közül valamennyi magyar és természetes eredetű volt.

agrotrend.hu / NAK, MTI