Elkezdődött a génmegőrzési stratégia társadalmi egyeztetése

A társadalmi és szakmai körök számára történő bemutatással az a célunk, hogy ismertessük a stratégia célkitűzéseit, majd a tervezet további egyeztetésével, az érintett szereplőkkel közösen határozzuk meg a további célokat, és azok megvalósításához szükséges eszközöket – emelte ki Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Tápiószelén, a Növényi Diverzitás Központban a stratégia szakmai és társadalmi egyeztetésnek első helyszínén. A stratégia megvalósításának további alapvető feltétele a pénzügyi források biztosítása. A kormány szándéka, hogy mindazon érvek alapján, melyek a stratégia megalkotását szükségességé tették, a feladatok végrehajtására költségvetési forrást biztosítson – hangsúlyozta az államtitkár.

Az államtitkár megerősítette: Magyarország számára a mező- és élelmiszergazdaság stratégiai ágazat, a nemzetgazdaság egyik meghatározó kitörési pontja. Hazánk kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkezik a fenntartható és korszerű mezőgazdasági termelés kialakítására, a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer előállítására, ám mezőgazdaságunknak még számottevő növekedési tartalékai vannak.

Ennek jobb kihasználása elengedhetetlen, az agrárium és az élelmiszeripar jövedelemtermelő képességének növeléséhez komplex fejlesztések szükségesek. A jelen génmegőrzési stratégiát is olyan elvek mentén dolgoztuk ki, hogy a célkitűzések megvalósítása hozzájáruljon gazdaságunk és társadalmunk fenntarthatóságához.

Mezőszentgyörgyi Dávid, az agrártárca kiemelt génmegőrzési feladatokért felelős miniszteri biztosa előadásában megjegyezte: a génmegőrzési stratégia átfogó, így kiterjed az élelmezési és mezőgazdasági célú növényi-és állati genetikai erőforrásokra is, kiemelten a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtákra, valamint a magyar ebfajtákra is. Hozzátette: az állat genetikai erőforrások megőrzése pedig kiterjed a meglévő génbankok fejlesztésére is.

Emellett a növény genetikai erőforrásaink megőrzése, bővítése és felhasználásának fejlesztése biztosítja a biológiai sokféleség hosszú távú fenntartását, valamint az agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságát. Ehhez a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok genetikai bázisát biztosító növényfajok és fajták, biológiai változatosságát is meg kell őrizni és fenn kell tartani – fogalmazott a miniszteri biztos.

A szakember arról is beszélt, hogy a génbankokban őrzött fajták nemesítési alapanyagokként is hasznosíthatók. Az új nemesítés eredményeként létrejött, helyi adottságokhoz, klímához alkalmazkodó genetikai módosítástól mentes biológiai alapok a mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntartásához járulnak hozzá.

fotók: Pelsőczy Csaba/FM

Baktay Borbála, a Növényi Diverzitás Központ (NÖDIK) igazgatója felhívta a figyelmet, hogy a génmegőrzési stratégia a teljes magyar élelmezési és mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzési rendszerét mutatja be. A végrehajtásban két állami intézmény kap irányítási és koordinatív feladatokat, melyek közül az egyik a fórumsorozat első helyszíne a tápiószelei intézmény.

Magyarország legnagyobb növényi génbank gyűjteménye a NÖDIK-ben található. A már több mint 60 éve nemzetközileg is elismert szakmai munkát végző intézmény mintegy 53 ezer génbanki tétel, 130 ezer génbanki minta megőrzését biztosítja, ezzel a világ 13. legjelentősebb mezőgazdasági génbankjaként tartják számon és a GMO mentes mezőgazdaság egyik bázisa.

A génmegőrzési stratégia társadalmi egyeztetésének további helyszíneiről ITT tájékozódhatnak az érdeklődők.

agrotrend.hu / FM