Hírek

Súlyos fagykárok az akácosokban

Az éppen virágzó magyarországi akácosok kétharmada károsodott a fagyok miatt. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter elmondta: Somogy megyében az akácvirágok nyolcvan-kilencven százaléka odaveszett, de súlyos károk keletkeztek Zala, Veszprém megye völgyeiben is, Nógrádban csak a dombokon vészelte át a zord időjárást a növény.

Egy átlagos évben tízezer tonna akácméz terem, de 2014-ben a rossz időjárás miatt csak két-háromezer tonna lett a termés a 450 ezer hektárnyi akácosból. A növénynek Magyarországon a legnagyobb a területe Európában. Bross jelezte: három hét múlva becsülhető meg, milyen lesz az idei akácméztermés. Másfél év alatt az akácméz kilónkénti kétezer forintos felvásárlási ára a felére esett, ezért a jelenlegi nyomott világpiaci árszint mellett drasztikus drágulás nem, de némi árkorrekció várható a rossz időjárás miatt.

Fotó: 123RF

Az elnök szerint az idén folytatódik a méhészeti ágazatban az elmúlt öt esztendő sanyarú tendenciája, különösen az akác esetében, amelynek nem kedvez a jelenlegi hideg, esős időjárás. Esőben a méhek nem repülnek, nektáradáshoz melegebb, húsz fok feletti hőmérsékletre lenne szüksége a növénynek. Bross hozzáfűzte: korán jött a tavasz, a repce már április elején virágzott, holott normális esetben csak a hónap második felében indul be ez a folyamat, így a méhcsaládok nem tudtak felfejlődni. A méhészek döntő hányada még nem pergetett mézet, holott egy átlagos évben ilyenkorra már négy-hatezer tonna repce- és tavaszi virágméztermés gyűlik össze. A szakember hangsúlyozta: a méhészeknek a fő bevételi forrásuk a fogyasztók által kedvelt akácméz, ezt értékesítik a legjobb ár-érték arányban.

Az unióban a negyedik-ötödik helyen állunk a méztermelésben. A méhészeti egyesület elnöke úgy látja, a magyar mézexport jelenleg vegetál, a tavalyi akácméztermés fele a termelőkön ragadt. Az ok az uniót elárasztó kétes eredetű ázsiai, kínai, koreai vagy éppen vietnami, thaiföldi készítmények. Az Európai Unió 150-160 ezer tonnányi mézimportjának a kétharmada Ázsiából, egyharmada főleg Dél- és Észak-Amerikából származik. Az ázsiai behozatal aránya tíz éve még az egyharmadot sem érte el. Bross utalt arra: az Ázsiából az antwerpeni, a hamburgi vagy a spanyol kikötőkbe érkező árukkal kapcsolatban súlyos élelmiszer-biztonsági aggályok, illetve minőségi problémák fogalmazódtak meg. Az EU illetékes hatósága emiatt átfogó vizsgálatot rendelt el tavaly nyáron. A kiszivárgott, előzetes laboratóriumi eredmények szerint az Ázsiából mézként behozott termékek egyharmada hamis, azaz iparilag előállított, mézhez hasonló édes készítmény. A laboratóriumi vizsgálat hivatalos eredményét várhatóan szeptemberben publikálják.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook