Hírek

Hódító hódok Békésben

Egy évtizede még igazi különlegességnek számított, ha hódok tűntek fel a Körösök mentén, napjainkra azonban szinte megszokottá vált a jelenlétük.

— A hódok egyre inkább jönnek a Körösök folyása mentén — nyilatkozta a beol.hu-nak Sebestyén László. A Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének több Körös szakaszt is felügyelõ halászati õrétõl a lap megtudta, hogy az állatok nyomait beborított fák sora szegélyezi.

— Megtörtént, hogy ellenõrizni indultunk, és amikor két óra múlva visszafelé haladtunk ugyanazon a területen, már egy körülbelül 40 centiméter átmérõjû fa úszott szembe velünk a Körösön — számolt be a tapasztalatairól. — A nyomokból egyértelmû volt, hogy azt egy hód döntötte ki. A horgászok is egyre gyakrabban találkoznak velük.

Sebestyén László maga is több alkalommal látott már hódot, pedig az állat kifejezetten rejtõzködõ életmódot folytat. Egy elhullott példány pedig a békési kikötõ környékén feküdt nemrég.

— A hódok tevékenysége nem teljesen veszélytelen, hiszen az általuk beborított fák bekerülnek a hajózási útvonalba — fogalmazott. — Megtörtént, hogy karónyi vastag fából 10-15 fát is kidöntöttek. Ilyenkor egyébként is szinte hangtalanul „dolgoznak”, ezért a vízparti tartózkodáskor érdemes erre is figyelni. Éppen ezért a szakember azt tartaná ideálisnak, ha az állatok számát szabályoznák.

Varjú Tibor — aki szintén a KHESZ kötelékében dolgozik halászati õrként — kifejtette, tíz éve még nem igazán találkoztak hódok nyomaival Gyomaendrõd környékén, az utóbbi két-három évben viszont egyre gyakrabban.

— Bár jelentõsnek mondható károkozásnak nem nevezném, amit tesznek, tény, hogy a parton akár nagyobb fákat is kirágnak és beborítanak a vízbe — fogalmazott. — Számuk érezhetõen emelkedik, bár személyesen még nem láttam õket „munkában”. Az árterekben egyébként sok száz természetes kidõlt fa hever, így egyelõre nem érzem súlyosnak a helyzetet. Az állatok élettani sajátosságaik és a metszõfogak koptatása miatt rágják a fákat.

2007-ben fotózták elõször a Körösön

A már említett Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének honlapján Tószögi György szakíró részletesen foglalkozik a hódok kérdéskörével. Mint leírta, az állatok Körös-vidéki felbukkanásával az egykori Körös-Horgász magazin foglalkozott elsõként még 2009-ben, amikor is egy hús-vér körösi hódot megörökítõ fotó jutott a szerkesztõség birtokába. A felvételeket Mezey Gyula horgász készítette egy csendes reggelen a Sebes-Körösön még 2007-ben, amikor is csónakjából sikerült megfigyelnie és lencsevégre kapnia az errefelé akkor még igencsak szokatlan állatot. A cikkbõl kiderül, hogy a körösi hódokról – jelen tudomás szerint – azóta sem került közszemlére újabb kép, azonban „erdõmérnöki tevékenységeik” nyomait azóta egyre többen, egyre több helyrõl jelzik és fényképezik.

— Ma már a térség nagyobb hullámterekkel bíró folyóin, így a Kettõs-, a Sebes-, a Hármas-Körösön, a Hortobágy-Berettyó mind ott vannak, öles fákat döntögetve partnak, víznek. Éjjel aktív állatok lévén ritkán pillanthatóak meg, de nyomaik tanúsága szerint kétség kívül otthonra leltek, szaporodnak, sokasodnak. Bár a faj „bennszülött” múltja megelõzi az emberét, mégis õk tekinthetõk új jövevénynek, és mint olyat, némelyek érdeklõdve, mások örömmel vagy éppen bizalmatlanul fogadnak — fogalmaz a szerzõ. — Az eurázsiai hód (Castor fiber) valaha egész Európában, így a hajdan mocsaras Körös-vidéken is gyakori volt, de keresett prémje miatt a kontinens-szerte folyó, egyre fokozódó vadászata sok helyen kiirtotta. Magyarországon a 19. század közepén került puskavégre az utolsó példány. A 20. században kezdõdõ visszatelepítési programok hatására hazánkban az 1990-es évek elején engedtek szabadon elõször külföldrõl származó hódokat a Hortobágyi Nemzeti Parkban kísérleti jelleggel. Ezt követõen országos hód-visszatelepítési program vette kezdetét, hogy földrészünk legnagyobb rágcsálója a Kárpát-medencében is újra meghonosodhasson. A körösi hódok megjelenését nagy valószínûség szerint a 2000-es évek derekán történõ Közép-Tiszán végzett visszatelepítések idézték elõ, ahonnan ezek a szorgalmas erdõmunkások spontán vándorlás révén széledtek szét és a jelek szerint a Körös-Berettyó vízrendszert is belakták.

agrotrend.hu / beol.hu

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés