Ítéletidő a földeken, gyökerestől fordultak ki a gyümölcsfák

Idén tavasszal sok reménykedésben lehetett része a termelőknek: a hosszú, csontig hatoló hideg telet szinte átmenet nélküli kánikula követte, amelyet hideg frontok, viharok, fagyok szakítottak meg időről-időre.

A szabadföldi gazdálkodók számára a szeszélyes tavasz után sem hagy megnyugvást az időjárás. Az aratási időszak kezdetét hagyományosan Péter-Pál napjára datálják, idén június 29-én azonban

a sok munka ellenére rengetegen voltak az országban, akik nem mentek ki a földekre a nagy viharoktól, jégesőtől és villámcsapásoktól tartva.

A sors fintora, hogy a mezőgazdaság számára leginkább kedvező körülményekkel rendelkező alföldeken okozzák a legnagyobb károkat az időjárás viszontagságai, hiszen a sík földfelszín miatt teljesen védtelen területekről van szó.

Előzetes becslések alapján az idei búzatermés legalább 10 százaléka abszolút tönkrement.

Magyarország egyik legkiemelkedőbb agrárvállalata, az Árpád-Agrár Zrt. sincs egyszerű helyzetben: a júniusi viharok mintegy 500 hektár területen okoztak szerencsére egyelőre visszafordíthatónak tűnő károkat a csemegekukoricán, a 60 hektáron termesztett zöldborsónak azonban csaknem a fele teljesen tönkrement – írják közleményükben.

A legnagyobb veszteség a szántóföldi termesztésben, a búza- és repcetáblákon észlelhető.

Ezek az egyéni károk azonban eltörpülnek az egész ország gazdaságára kiható pusztítások mellett. A hosszas nyári forróság után megváltásként jöttek az elmúlt hetek erős esőzései, a kíméletlen viharok azonban országszerte jelentős károkat okoztak a termés minőségében.

A gabonaféléken kívül a legnagyobb kárt az éppen érő gyümölcsök szenvedték: a kajszibarack, a meggy és az alma minősége is lényegesen romolhat az ítéletidő következményeképpen; a mennyiségi veszteségekről nem is beszélve. Az orkánerejű szél a barackföldeken millió ágat tört le, az érő gyümölcsöket leszakította a fákról, az erős esőzések pedig a meggyet tizedelték meg.

agrotrend.hu